Tegnap volt a Föld napja, azonban minden nap tennünk kell azért, hogy bolygónk szépségeit még unokáink, és azok unokái, dédunokái is élvezhessék!
Bolygónk természeti kincseinek éltetésén túl ma már nem mehetünk el szó és tettek nélkül amellett, hogy ezek az értékek az emberi tevékenység miatt eltűntek, vagy kritikus állapotba kerültek. A WWF Magyarország mindenkit arra buzdít: ünnepeljen úgy, hogy azzal valóban a Földünket támogatja – hiszen az emberiség jövője is ettől függ.
A Föld napját először 1970-ben tartották az Egyesült Államokban, amikor is 25 millióan hallatták hangjukat a természet megóvása érdekében. Ám ennek az évnek más szempontból is nagy jelentősége van, a WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése ugyanis az 1970-ből származó adatokhoz hasonlítja bolygónk állapotát, és a kép elkeserítően drámai: a gerinces fajok populációi 60%-kal csökkentek – a trópusokon pedig nem kevesebb mint 89%-kal.
Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6% volt, 2014-ben pedig már csak 78,6%. Ez idő alatt az Amazónia 20%-a, globálisan a vizesélőhelyek 35%-a eltűnt. Bár a Föld napja 1990-ben világmozgalommá vált, 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdő tűnt el a bolygó színéről. Pedig, ahogy minden életet, úgy az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.
Még mindig túl sokat fogyasztunk
Az emberiség végletes mértékű fogyasztását lassan már nem bírja el a bolygónk: tavaly augusztus 1-jére esett a túlfogyasztás világnapja, vagyis mindössze hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre.
Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek közt termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában. Túlzott fogyasztásunk következményeként kritikus időszakkal kell szembenéznünk, hiszen ezek a természeti értékek veszélybe kerültek.
1950 óta a világ óceánjaiból közel 6 milliárd tonna halat és egyéb tengeri élőlényt fogtak ki, becsült adatok szerint a tengeri madarak 90%-ának gyomrában műanyagdarabok találhatók, a koralloknak pedig már a felét elveszítettük, és, ha így folytatjuk, akkor hamarosan a kihalás szélére juthatnak. Pedig a korallzátonyok körülbelül 200 millió embert óvnak meg a hatalmas viharoktól.
Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis, az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87%-a elpusztult, arányuk az elmúlt negyven évben 30%-kal lett kevesebb. A 20. században a gerinces fajok között az édesvízi halak kihalási rátája a legmagasabb.
A magyarok sem mentesülnek a Föld terhelésének felelőssége alól: ha mindenki úgy élne, mint mi, akkor 1,92 bolygóra lenne már szükség. A túlfogyasztásunk mellett a természetes élőhelyeink eltűnésével is a globális trendeket erősítjük: mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90%-a eltűnt. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ.
Nem késő cselekedni!
2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. Ahogy a kormányoknak és a vállalatoknak, úgy az egyénnek is saját felelőssége, hogy milyen döntéseket hoz, miként éli mindennapjait: fenntartható életmóddal, fogyasztása csökkentésével, a műanyag termékek használatának mellőzésével mindenki sokat tehet saját környezete és egyetlen otthona megóvása érdekében.
Fotók: Getty Images.
