forrás: MTI
A menekültek emberi jogi helyzetével kapcsolatban írtak alá közös nyilatkozatot a visegrádi négyek ombudsmanjai pénteken Visegrádon, éves találkozójukon. Hitet tesznek benne amellett, hogy a menekültek iránti felelősségvállalás az európai államok erkölcsi és jogi kötelezettsége.
A dokumentumban Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ombudsmanja megállapította: az üldöztetés, a háború vagy a fegyveres konfliktusok elől menekülő idegenek befogadása olyan, humanitárius megfontolásokon alapuló gyakorlat, amelyet a civilizált társadalmak kezdettől fogva alkalmaznak. A tömeges migráció következtében létrejött példátlanul súlyos helyzet az emberi jogi követelményeknek megfelelő együttműködést követel minden államtól, beleértve a visegrádi négyek országait is – fogalmazták meg.
Stanislaw Trociuk lengyel biztoshelyettes, Jana Dubovcová szlovák, Székely László magyar és Anna Sabatová cseh biztos (b-j) a visegrádi négyek (V4) ombudsmanjainak éves találkozóján aláírja a közös állásfoglalást az utóbbi hónapok migrációjából következő emberi jogi követelményekről Visegrádon 2015. október 2-án. (MTI-fotó: Kovács Attila)
A nyilatkozatban kifejtették: az ombudsmanok hagyományos alapfeladata Európa-szerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportok tagjainak védelme, és e védendő körbe tartoznak mindazok, akik az országukat elhagyni kényszerülnek, jogi státusuktól függetlenül.
Azt írták, világszerte csaknem 60 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, sok közöttük a családjával menekülő vagy attól elszakított gyermek és az idős ember. Sokan vallásuk vagy származásuk miatt kényszerültek elhagyni otthonukat, és „mindannyian különleges védelmet igényelnek”.
Az ombudsmanok rögzítették azt is, hogy a menekültekre nem lehet egységes csoportként tekinteni, alapjogaik biztosítása ezért a nemzetközi közösség, szűkebb értelemben pedig a befogadó államok, társadalmak feladata és felelőssége. A befogadó államoknak személyre szabott, egyéniesített, alapos vizsgálat után kell dönteniük arról, hogy valakinek biztosítható-e a nemzetközi védelem.
Az aláírók leszögezték: a törvények által megszabott hatáskörükön belül arra törekednek, hogy országaik hatóságai minden egyes migránst és menekültet emberségesen, nem megalázó módon, a törvények, az EU-irányelvek, a nemzetközi és európai szerződéses kötelezettségek tiszteletben tartásával kezeljenek.
A kétnapos tanácskozást követő sajtótájékoztatónSzékely László, az alapvető jogok biztosa azt mondta: a találkozó rávilágított arra, hogy a migrációval és a menekültekkel kapcsolatos problémában „jelentős létszámbeli különbségekkel vagyunk érintve”.
Jana Dubovcová szlovák ombudsman arról szólt, hogy a különösen veszélyeztetett, sérülékeny csoportokkal kapcsolatban számos probléma azonos vagy hasonló, de vannak teljesen eltérő helyzetek és eljárások is, és a találkozó lehetőséget adott a tapasztalatcserére, a tanulásra.
Anna Sabatová cseh biztos szerint a V4-országok ombudsmanjai munkájukkal a nyilvánosságot is befolyásolják, és a társadalomban olyan utat nyitnak, amely elvezethet az emberi jogok betartásához.
Stanislaw Trociuk lengyel biztoshelyettes fontosnak nevezte, hogy megismerkedhettek a magyarországi helyzettel, amely – mondta – nem összehasonlítható a lengyellel. Közölte, Lengyelországban is vannak bevándorlók, de ők inkább gazdaságiak, főleg Ukrajnából érkeznek, számukra például nem gond a nyelv elsajátítása, dolgozni akarnak és be tudnak illeszkedni az ottani társadalomba.
