forrás: MTI
Migrációs stratégiát fogadtak el a bevándorlási hullám megállítása és a schengeni vívmányok megőrzése érdekében, amire azért van szükség, hogy Európa visszaszerezze az ellenőrzést külső határai felett – számolt be az uniós állam-, illetve kormányfők kétnapos évzáró csúcstalálkozójának első, csütörtöki napján Brüsszelben Donald Tusk.
Az Európai Tanács elnöke elmondta: a stratégia célja, hogy gátat vessen a soha nem látott migrációs hullámnak, és felgyorsítsa a már eddig meghozott intézkedéseket. Beszámolt arról: a résztvevő politikusok mindannyian az elsődleges célok között említették a schengeni határok megőrzését. Ezzel kapcsolatban a lengyel politikus örömét fejezte ki, hogy sikerült megegyezésre jutni Görögországgal, s hogy az ország még decemberben megkezdi együttműködését az európai határőrizeti ügynökséggel (Frontex) a külső határok védelme érdekében.
Dunald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke. EPA/OLIVIER HOSLET
Az ülésen résztvevő politikusok a konkrét lépések között említették, hogy az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokból (hotspotok) továbbiakat is létrehoznak, működésük biztosítása érdekében pedig növelik az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a Frontex szakértőinek számát. A hotspotok hatásos működése érdekében elengedhetetlen, hogy módszeresen elemezzék az érkezők személyazonosságát és a dokumentumok eredetiségét, illetve ujjlenyomatot vegyenek.
A politikusok megegyeztek, hogy a regisztrációs központok a regisztrációt megtagadók ügyében azonnal intézkedhetnek. Egyetértettek abban is, hogy az unió intézményeinek a tagállamokkal közösen kell végrehajtaniuk az áttelepítésre vonatkozó eddig döntéseket, és fontolóra kell venniük azt is, hogy az eddigi döntések kedvezményezettjei mellett azokat a tagállamokat is bevonják-e a rendszerbe, amelyekre ugyancsak nagy nyomás nehezedik és kérelmezik a mechanizmus alkalmazását.
A tagállamok képviselői megállapodtak abban, hogy segítséget nyújtanak egymásnak a letelepedési engedélyt nem kapott személyek visszaküldési műveleteiben, valamint intézkedéseket tesznek az emberkereskedelem és -csempészet felszámolása érdekében.
Az ülésen résztvevő politikusok megegyeztek abban, hogy segítséget nyújtanak a nyugat-balkáni útvonal és a Földközi-tenger térségében fekvő harmadik országoknak a menekültek regisztrációjában.
A politikusok egyetértettek abban: továbbra is figyelni kell a migrációs útvonalakat, hogy váratlan, új fejlemények esetén gyorsan tudjanak reagálni.
Az Európai Tanács vállalta, hogy tovább dolgozik a menekültek áthelyezésének gyakorlatán a szerzett tapasztalatok felhasználásával, és elkészíti a biztonságosnak ítélt származási országok listáját.
Emellett a tanács vállalta azt is, hogy akár már a jövő év elején javaslattal áll elő a dublini szerződés újrafogalmazásával kapcsolatban, és kidolgozza az úgynevezett „okos határok” (Smart Borders) javaslatát is.
A tájékoztatás szerint a közös állandó part- és határőrizeti szerv felállításával kapcsolatban az uniós tanács már a jövő év első felében, a holland soros uniós elnökség ideje alatt állást foglal.
Az Európai Bizottság kedden nyújtotta be javaslatát egy állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására, amely az európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervére vonatkozik.
A döntés érelmében az újjászervezett ügynökségnek jogában áll átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi.
Az újjászervezett ügynökség létszáma mintegy 1000 főből áll majd (a Frontexnek jelenleg 400 tagja van), emellett a tagállamok egyfajta gyorsreagálású készültségi erőként további, legalább 1500 határőrt biztosítanak számára, akik szükség esetén néhány nap alatt mozgósíthatók és bevethetők lesznek.
Tusk: jelentős előrelépést sikerült elérni a brit reformjavaslatok kérdésében
Jelentős előrelépést sikerült elérni a brit reformjavaslatok kérdésében csütörtökön, az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács csúcstalálkozójának első napján – közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a találkozó után tartott sajtótájékoztatóján.
Az európai tanácsi elnök arról számolt be a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hogy „lényegi, konstruktív és pozitív” vitát folytatottak a kérdésről, miután David Cameron brit kormányfő részletesen ismertette kormánya álláspontját.
„Bizakodóbb vagyok, mint a találkozó előtt voltam” – fogalmazott Tusk.
Hozzátette: „tiszteletben kell tartanunk, amit Cameron mond, de tiszteletben kell tartanunk más tagállamok igényeit is”.
A német kancellár sajtóértekezletén hangsúlyozta, a megbeszélésen világossá tették, hogy minden fél azt szeretné, ha Nagy-Britannia tagja maradna az Európai Uniónak. Angela Merkel bizakodásának adott hangot, mert – mint mondta – az akarat nyilvánvalóan megvan ahhoz, hogy olyan megegyezésre jussanak, amely minden fél számára kielégítő.
A Nagy-Britannia esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsolatos kérdéseket az EU-csúcs csütörtöki munkavacsoráján vitatták meg az uniós vezetők. A cél az volt, hogy sikerüljön politikai megállapodásra jutni azokban az ügyekben, amelyek reformjáról a londoni kormány tárgyalni akar az unióval.
Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
David Cameron brit miniszterelnök egyebek közt azt írta a kormánya reformjavaslatait részletező novemberi levelében, hogy az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni, nevezetesen, hogy az elmaradottabbak ne élvezhessék ezt, amíg nem zárkóznak fel eléggé a fejlett tagokhoz. Cameron levelében követelte, hogy Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelme, és kifejtette, hogy a brit kormány a szociális ellátás szigorításával is korlátozni akarja az uniós bevándorlást. Utóbbi számít a legproblémásabb javaslatnak, annak értelmében ugyanis a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból megrázná a közösséget, hiszen az EU második legnagyobb gazdasága és az egyik legnagyobb haderővel rendelkező tagállama távozna.
