Közép-Európa népei nem beáldozhatók a történelemben; sem a szovjet birodalomnak nem dobhatók oda különböző nemzetközi paktumokban, sem modernkori globális gazdasági letarolás helyszínei nem lehetnek – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulóján tartott megemlékezésen pénteken Budapesten.
Rétvári Bence a Bem-szobornál összegyűlt lengyel és magyar ünneplők előtt kiemelte: a lengyelek és a magyarok nem birodalmi alattvalók, hanem szabad polgárok, egyaránt joguk van a szabadsághoz és a függetlenséghez, amit mindig ki is vívott a két nemzet, néha közösen.
A lengyelek és a magyarok nem megalkuvók, hanem szabadságszeretők, nem tűrik az elnyomást, hanem megkövetelik maguknak a tiszteletet, nem mások játékszerei, hanem önmaguk urai – fogalmazott a parlamenti államtitkár, aki kijelentette: egyenrangúságot követelünk, nem szeretjük, ha parancsolók és alattvalók vannak.
Rétvári Bence idézte a mondást, miszerint nem engedünk a ’48-ból, és azt mondta: amit 1848-ban az elődeink kivívtak és követeltek, azt ma is követeljük. Ez azt is jelenti – folytatta -, hogy nem kérünk a ’49-ből, a forradalom és szabadságharc leverése utáni fenyegetésből, megtorlásból és uralkodásból.
Kitért arra is, sok európai ország esetében a szomszédság viszályt, pusztítást jelent, de Magyarország és Lengyelország kapcsolatát a tisztelet és egymás segítése jellemzi.
Az államtitkár szerint minden európai ország ma is példát vehet a lengyelek és a magyarok évszázados testvéri együttműködéséről, amely mindig a kölcsönös tiszteleten alapult.
Kiemelte: a lengyeleknek és a magyaroknak a történelemben számtalan közös küldetésük volt, és mivel most számos lengyel érkezett Budapestre, ezt azt jelzi, ismét közös küldetésük van.
“A birodalmi törekvésektől közösen kell megvédeni a szabad nemzetek Európáját, hogy ne legyen bevándorlókontinens és országaink ne legyenek bevándorlóországok” – mondta. Közölte: amelyik nemzet ismeri a múltját, büszke a kultúrájára, annak nem kell félnie a jövőtől.
Az ünnepség elején Mateus Morawieczki lengyel miniszterelnök koszorút helyezett el Bem József szobránál. A lengyel kormányfő köszöntőjében kiemelte: egy új jövőt szeretnének építeni, európai életminőséget biztosítani Magyarországon és Lengyelországban egyaránt.
Rámutatott, a szabadság és igazságosság értelmezése nagyon hasonló a két államban, majd köszönetet mondott a résztvevőknek azért, hogy építik és szívükben hordozzák annak a stabil hazafias Lengyelországnak és Magyarországnak a képét, amely egész Európa pillére lehet.
Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF), a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) elnöke arról beszélt, hogy Európában most a szellemek és a lelkek ütközete folyik: a keresztény civilizáció két védőpajzsa, a lengyel és a magyar nép küzd az iszlámosodás és a bevándorláspolitika, a “pénzhatalmasok” felbérelt brüsszeli, szocliberális elitje ellen.
Közölte, az unió egyenrangú nemzetek szövetsége és “soha nem lesz a neoliberális, nyílt társadalom beteg eszméjének szolgálója”.
Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője azt mondta, néhány hét múlva az európai polgárok döntenek Európa jövőjéről. Szerinte egy totalitárius Európa vízióját erőltetik ránk, amely nem veszi figyelembe egyes szuverén nemzetek akaratát. Van ugyanakkor egy másik modell is, amelyben mindenki a saját zászlaja alatt képviseli a saját nemzetét – tette hozzá.
mti, lokal.hu