forrás: BBC/AFP
Az eddigi egyik legátfogóbb genetikai felmérés szerint a modern kutyák Közép-Ázsiából származnak.
A kutyák a bolygó legváltozatosabb állatai, több ezer évnyi szelektív tenyésztés eredményeképpen. Mindazonáltal tény, hogy vadon élő farkasok leszármazottai, amelyeket talán Mongólia vagy Nepál közelében fokozatosan szelídítettek meg és vettek be az emberi vadászcsoportokba. Erre az eredményre jutott a PNAS folyóiratban közzétett új, több ezer kutya DNS-ét vizsgáló tanulmány.
Adam Boyko és csapata 4676 fajtiszta kutyát vetett alá vizsgálatnak ismert fajtákból, és 549 „falusi kutyát”, vagyis olyan, szabadon kóborló jószágot, amely az emberi települések közelében él. Eme utóbbi csoport a legkevésbé tanulmányozott, mégis fontos részét képezi a modern kutyák sokféleségének.
A kutyák háziasítása a bolygó különféle szegleteiben egymástól függetlenül is végbemehetett, de a modern kutyák DNS-e nem támasztja alá ezt az elképzelést.
Kutyák. (MTI-fotó: Balázs Attila)
A kutatók a kromoszómákon egymáshoz közel elhelyezkedő géneket vettek szemügyre. Eme szoros kapcsolatban álló genetikai markerek mintázata lehetővé tette, hogy a domesztikáció menetét Közép-Ázsiára kövessék le.
Sok más kutatócsapat is vizsgálta már a kérdéskört, és teljesen más eredményre jutott. A korábbi tanulmányokból ítélve a kutyák visszavezethetik származásukat a Közel-Keletre, Kelet-Ázsiára és Európára is.
Bár alighanem a legfrissebb eredmények sem oldják fel az ellentmondásokat, Boyko szerint a kutyák származásának lokalizálása további kutatásokat ösztönözhet. Például a későbbi vizsgálatok kiterjedhetnek az ősi DNS-re régészeti lelőhelyeken fennmaradt kutyamaradványokból.
A legtöbb kutató egyetért azzal, hogy a négylábúak már legalább 15 ezer éve jelen vannak, de kifejlődésük okait máig homály fedi. Boyko szerint érdemes azt is megvizsgálni, hogy a korai kutyák a vadászó-gyűjtögető emberek körül a dögöket takarították-e el, vagy pedig aktív szerepet játszhattak a vadászatban.
