orrás: MTI, Kossuth Rádió, Vasárnapi újság
Az asszimiláció megállításának egyik kulcsa az oktatásban rejlik, mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar szórvány napja alkalmából a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában.
Ma van a magyar szórvány napja. Az Országgyűlés november elején nyilvánította ezt a napot, vagyis Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának évfordulóját a magyar szórvány napjává. Az erdélyi magyarság néhány éve már megemlékezik erről a napról, az anyaországi kezdeményezésbe pedig tematikus nappal a közmédia műsorai is bekapcsolódnak.
A szórványban körülbelül két millió magyar nemzetiségű él, a számuk lényegesen kevesebb, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. Az asszimiláció felgyorsult. A Magyarország jelenlegi területén élő népesség is jelentős mértékben fogyott, s ez a fogyás még nagyobb lenne a Kárpát-medence más magyarlakta területeiről áttelepülők nélkül, mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kossuth Rádióban. Hozzátette: ha összevetjük a tömbben élő magyarság fogyását a szórványban élőkével, akkor a legjellemzőbb adat Kovászna és Hargita megyéről mondható el, ahol az elmúlt húsz évben 6-8 százalék közötti volt a fogyás. Ezzel szemben Arad vagy Hunyad megyében 25 százalék.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság
A házelnök hangsúlyozta: ha ezeket a folyamatokat nem tudjuk megállítani, vagy lassítani, belátható időn belül ezekben a megyékben a magyarság el fog tűnni. A magyar nevek, vagy bizonyos értelemben az identitás is megmaradhat még egy darabig, de a magyar szó eltűnik és a magyar közösség is felszámolódik.
Meg kell menteni, ami még menthető, figyelmeztetett Kövér László hozzátéve, hogy a teendők egy része politikai – olyan támogatások formájában, mint például a 350 millió forintos összeggel létrejött Petőfi Sándor Program, amely a nyugati diaszpórában élő magyarokat támogatja ösztöndíjasok részvételével, akik segítik az ottani kulturális élet szervezését.
Az egyébként specializált szórványpolitikában vannak közös pontok, hiszen kulturálisan, politikai szempontból alapvetően nem különbözik egy szlovákiai vagy egy Kárpátalján élő magyar léthelyzete. A speciális igények miatt pedig azokat is be kell vonni, akiken segíteni akarunk, fűzte hozzá az Országgyűlés elnöke.
Az asszimilációt leginkább az oktatás állíthatná meg, az utódállamok egy részében azonban tudatos, állami szintű, rendszereket és párthatárokat átívelő politika zajlik a magyarság asszimilálására, amely az iskolarendszer elsorvasztásán keresztül működik elsősorban, jelentette ki Kövér László. A mostani román kormánnyal szemben fennálló konfliktus abból származott, hogy a jelenlegi kormánykoalíció olyan bizalmatlansági indítvány révén került néhány évvel ezelőtt hatalomra, amelynek a tárgya a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának beindítása volt. Ez is azt mutatja, hogy Romániában egyelőre nem érdemes arra számítani, hogy a kormány partner lesz az ottani magyarok segítésében, tette hozzá a házelnök.
Ha áttörést nem is sikerült elérni az elmúlt években, de komolyan vehető eredményeket igen, például az Európa Tanácsban. Ki kell küzdeni az európai fórumokon a nemzeti kisebbségek egyenrangúsághoz való jogát, illetve annak elismerését, hogy a nemzeti közösségeknek vannak kollektív jogaik. Ha ennek elismerését sikerül elérni, akkor talán nem kell állandó partizánharcot vívni a szomszédos országok politikusaival sem, hanem evidencia lesz, hogy nem csak saját szempontunkból lehetőségünk, jogunk és erkölcsi kötelességünk közreműködni az ottani oktatási rendszerek támogatásában, hanem talán még ők is elvárják majd ezt tőlünk, hangsúlyozta Kövér László.
