A bevándorlást elutasító uniós országok is vállaljanak valamilyen migrációval kapcsolatos terhet, kötelezettséget – javasolja a német külügyminiszter.
Heiko Maas ötlete egyfajta „rugalmas szolidaritási rendszert” hozna létre az Európai Unió menekültügyi szabályozásában, az viszont, hogy ez a gyakorlatban mit jelentene, már nemigen derül ki a Bild am Sonntag-nak adott lapinterjúból.
Hasonló elképzelést fogalmazott meg Angela Merkel német kancellár is még júniusban, amikor azt mondta, el kell osztani a feladatokat és ki kell építeni a „rugalmas szolidaritás rendszerét.” De ehhez hasonló hozzájárulásról beszélt Günther Öttinger német költségvetési biztos is, amikor az egyenértékű hozzájárulásról beszélt az EU migrációs politikájában.
Az úgynevezett szolidaritás elve még 2016-ban fogalmazódott meg Pozsonyban, a visegrádi négyek tanácskozásán, a kifejezést Orbán Viktor miniszterelnök használta elsőként. A rendszer megadná a lehetőséget a tagállamok részére, hogy szabadon dönthessék el részvételi szándékukat a migrációs politikában.
„Nyitott kapuk” politikája
Azok a politikusok, akik eddig a „nyitott kapuk” politikáját képviselték, mint például Angela Merkel német kancellár vagy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, továbbra sem tettek le arról, hogy Európa egy bevándorló kontinenssé váljon – fogalmazott Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Azt ugyanakkor már elismerik, hogy az európaiak többsége nem szeretné, ha nagyszámú idegen népesség szállná meg az országukat – fűzte hozzá.
A migránsok befogadását igazolja az új Soros-terv is, amely leszögezi, hogy az Európai Uniónak 30 milliárd euró hitelt kellene felvennie. Míg a korábbi tervben az szerepelt, hogy az összeget évi 1 millió bevándorló betelepítésére használják, az újban már azt írják, a pénzből Afrikát kellene segíteni – jelentette ki a politológus.
Afrikát kellene segíteni
Hozzátette, Afrika segítése mellett állt ki Merkel és Juncker is. Szerintük a migránsokat legális csatornákon keresztül, repülővel kellene beszállítani Európába. Eleinte önkéntes kvóták alapján történne a szétosztás, majd ezt követné a kötelező kvóta, valamint ösztöndíjak és munkavállalási lehetőségek biztosításáról is beszélnek.
Kiszelly Zoltán szerint ezt jelentheti az új Soros-terv is, hogy a 600-700 ezer, Olaszországban feltorlódott fekete-afrikai migránst visszatoloncolják oda, ahonnan jöttek, majd onnan újból, már legálisan érkeznének Európa területére.
Az Európai Unió, mint sorsközösség
Nyugat-Európa szerint az Európai Unió nemcsak érték és érdekközösség, hanem sorsközösség is, tehát akik az unió területére lépnek, azok közös sorsban osztoznak – erről már Tóth Norbert nemzetközi jogász beszélt a rádió műsorában. Úgy véli, ez az elgondolás azonban egyirányúságot mutat. Ha Nyugat-Európa segítségre és támogatásra szorul, Kelet-Európa osztozik a felelősségvállalásban, de a Kelet-Európa számára fontos kérdésekről Nyugat-Európa nem akar hallani – szögezte le.
Kiszelly Zoltán szerint jelenleg Európában két oldal van, az egyiken állnak a migránspárti országok, a másikon pedig a bevándorlást ellenzők. Ide tartoznak a visegrádi négyek, Olaszország és Ausztria. Az utóbbiak nem kérnek a bevándorlókból, azt szeretnék, ha „Európa megmaradna Európának.”
Magyarország betartja a schengeni szabályokat. A schengeni övezet ugyanis arról szól, hogy ellenőrizni kell a külső határokat, és megvizsgálni azokat, akik be akarnak jönni az övezet területére. Magyarország ebben a kérdésben számos intézkedést tett, a jognak megfelelően, az elmúlt években – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.