A Belügyminisztérium nyilatkozott a kártérítésükről, ezért kér kötbért a bicskei gyermekotthon több áldozata is.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) évekkel ezelőtt titoktartást vállalt a bicskei gyermekotthon áldozatainak adott kártérítés ügyéről, a szervezet felettes szerve, a Belügyminisztérium mégis nyilatkozott az adatokról tavasszal. A Népszava szerint több áldozat szerződésszegés miatt adott be kötbérigényt, amit viszont a kormányzat elutasított.
Idén áprilisban a Blikk megkeresésére közölte a Belügyminisztérium, hogy az SZGYF peren kívüli megállapodás keretében összesen 154 millió forintot fizetett ki kilenc főnek. Ezekre a szerződésekre azonban titoktartás vonatkozott, jóllehet a minisztérium szerint utóbbi nem sérült azzal, hogy a kifizetett kártérítést elárulták.
Az SZGYF az áldozatoknak küldött válaszában így fogalmaz: „A károsultak és a Főigazgatóság között megkötött kártérítés fizetésére vonatkozó egyezségi megállapodások titoktartásra vonatkozó előírását a Főigazgatóság semmilyen módon nem sértette meg, az egyes megállapodások részleteit érintő és ezáltal a károsultak személyével közvetlen kapcsolatba hozható adatokat, információkat harmadik személyek, különösen a sajtó részére nem hozta nyilvánosságra.”
A portálnak nyilatkozó, kártérítési ügyekben jártas ügyvéd szerint az nem kérdés, hogy a titoktartási kötelezettséget a hatóság megszegte, hiszen a titoktartás alapján még a megállapodás tényét sem lehetett volna nyilvánosságra hozni, nemhogy a konkrétan kifizetett kártérítést.
Az SZGYF a kártérítés teljes összegének nyilvánosságra hozását (tehát nem a szerződés tényét, és a személyek számának kiadását, kizárólag az összegét) az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdése alapján magyarázza, melynek lényege, hogy „A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” Ezentúl az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény azon passzusára is hivatkoznak, ami rögzíti mi minősül közadatnak. Ez egyébként tartalmazza az állami feladatot ellátó szervek megkötött szerződéseit is. E jogi okfejtés ugyanakkor az ügyvéd szerint azért sántít, mert akkor annak idején a kártérítési szerződés megkötésekor erre miért nem volt figyelemmel az SZGYF, és miért ragaszkodott ennek ellenére is a titoktartási kötelezettség rögzítéséhez.
A Népszava az SZGYF-től és a belügyi tárcától azt a választ kapta, hogy folyamatban lévő jogi eljárás lezárásáig nem nyilatkoznak.
