Kossuth-szobor

2014-09-16

Kossuth Lajos a debreceni Nagytemplomban jelentette be a Habsburg-ház trónfosztását. A Margó Ede és Pongrácz Szigfrid által készített szoborcsoportot Kossuth halála után, 1914-ben leplezték le.

A szobor központi alakja Kossuth Lajos. Az irónt és jegyzeteit kezében tartó mellékalak Szacsvay Imre, aki az országgyűlés jegyzőjeként a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője volt. Mellette pedig a főrendiház másodelnökének, báró Perényi Zsigmondnak a szobra. Mögöttük magasodik Könyves Tóth Mihály Kossuth-párti tábori lelkész alakja. Kossuth alakjától jobbra a vörössipkás ezred zászlótartó katonája a csatába indulva búcsúzik édesanyjától.

Kossuth Lajos
Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.)
jogász, államférfi

Kossuth László és Wéber Karolina gyermekeként protestáns, függetlenségi hagyományokat őrző köznemesi-értelmiségi családba született, szülőháza ma emlékmúzeum. Tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és a sárospataki főiskolán végezte, 1823-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten, némi gyakorlat után Sátoraljaújhely városi ügyésszé fogadta.

1832-től 36-ig szerkesztette a kéziratos Országgyűlési Tudósításokat. Tevékenysége miatt 1837. május 5-én letartóztatták, 1840-ben az országgyűlés nyomására nyerte vissza szabadságát. Ezután jelentette meg a Pesti Hírlapot, amelyben fellépett a feudális kiváltságok ellen, és polgári szabadságjogokat, az ország alkotmányos függetlenségét követelte. Nem vette azonban figyelembe a nemzetiségek követeléseit; ezért összeütközésbe került Széchenyi Istvánnal. 1844 derekán a kormányzat eltávolította a Pesti Hírlaptól.

ő szervezte meg az első hazai Iparműkiállítást, kezdeményezője lett a Magyar Kereskedelmi Társaság, majd a Gyáralapító Társaság megalakításának és a vámkedvezménnyel az országra zúdított osztrák iparcikkek ellen bojkottot hirdető Védegyletnek. Az Ellenzéki Párt hivatalos programjául fogadta el az általa szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot. Az utolsó rendi országgyűlésen (1847) Pest megye követévé választották.

1848-ban döntő szerepe volt az áprilisi törvények megfogalmazásában és megszavaztatásában. Kossuth volt az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere. A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely Kossuthot választotta elnökévé. A Magyarország különállását és területi egységét semmibevevő alkotmányra válaszul 1849. április 14-én javasolta a Habsburg-ház trónfosztását, amit az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. Kossuthot kormányzó elnökké választották.

A világosi fegyverletétel után emigrált, Angliában és Amerikában népszerűsítette a független polgári Magyarország ügyét, majd halálig turini (Torino) remeteségben élt. Ott dolgozta ki a Duna-konföderációjára vonatkozó terveit is. Hazaküldött leveleiben intett a nemzeti érdekek következetesebb védelmére, a demokratikus törekvések támogatására. 1889-ben a magyar kormány által életbe léptetett intézkedés folytán elvesztette magyar állampolgárságát, ami felháborodást váltott ki; a városok és községek hosszú sora díszpolgárrá választotta.
Budapesti temetése a megrendült nemzet gyászünnepe volt, síremléke a Kerepesi temetőben áll.