Kossuth Lajos szülőháza

2014-09-16

Monok közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár.

A kontyolt nyeregtetős főépület ma is csaknem teljesen eredeti formájában áll. Az épületet a XIX. században udvari szárnyépületekkel U alakúra bővítették. A ház ma látható formáját az 1994-ben befejeződött felújítási munkálatok során nyerte el. A megújult épület az eredeti elemeket is megőrizte. Hajdani zsindelytetőzetét ugyan felváltotta a cserép, de a boltíves, párkánydíszes hat szoba nyolcvan centiméter vastag falaiban az ajtó- és a szalagdíszes vasrácsozatú ablaknyílások ma is a régiek.

Eredeti formájában hagyták meg az épület belső kiképzését, sőt az eredeti falfelület egy festett részlete is a régi. A házat szobánként kandallóval fűtötték, a füstjáratok a tetőzet közepén magasodó talpas kéménybe torkolltak. A tisztilak délkeleti részében egy utcai és egy udvari helyiség volt a kancellária, a másik két utcai és két udvari szoba pedig a szolgálati lakás. A Kossuth család 1799 őszétől 1803 tavaszáig lakott benne.

Amikor 1870-ben megszűnt az uradalmi ügyészség, helyébe az uradalmi erdőgondnokság költözött. Akkor a ház négy szobájába díszes cserépkályhákat állítottak. A régi tüzelőberendezések közül az utcai középső szobában egy kandallót meghagytak, mert ahogy mondták: „ennek a kandallónak a tüzénél a kis pólyás Kossuth életének első telén melegedett”. A kandalló ma is megvan. Az uradalmi erdőgondnokság 1945-ig használta az épületet, azután az állami erdőgazdaság költözött a házba. 1949-ben négy helyiségben Kossuth Emlékmúzeumot rendeztek be, ma az egész épületben a múzeum működik. A hajdani Nagy Kútparton álló emlékház a falu legismertebb épülete.
A földszintes, 2+2+2 ablakos házat 1780-82-ben építtette Andrássy István gróf.
A copf stílusú, uradalmi tisztilakként használt épület a régi udvarházak mintájára készült. A magasföldszintes, kontyolt nyeregtetõs épületet a XIX. században udvari szárnyépületekkel U alakúra bõvítették. A ház ma látható formáját az 1994-ben befejezõdött felújítási munkálatok során nyerte el.

Az épület megújult állapotában az eredeti elemek is megõrzõdtek. Hajdani
zsindelytetõzetét ugyan felváltotta a cserép, de a boltíves, párkánydíszes 6 szoba 80 cm-es falaiban az ajtó- és a szalagdíszes vasrácsozatú ablaknyílások ma is a régiek. Eredeti formájában hagyták meg az épület belsõ kiképzését, sõt, az eredeti falfelület egy festett része is megcsodálható. A házat szobánként kandallóval fûtötték, a füstjáratok pedig a tetõzet közepén magasodó talpas kéménybe torkolltak. Az eredeti kandalló már csak a középsõ utcai szobában maradt meg, a többit lebontották, és 1870-tõl cserépkályhákkal fûtöttek.

A Kossuth-ház fõépületének homlokzati tengelyében helyezték el Kossuth Lajos emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormû alkotója Gárdos Aladár.
A monoki Kossuth kultusz a II. Világháború után minõségileg változott meg. A forradalom és szabadságharc 100. évfordulójára emlékezõ ünnepségek keretében 1949. március 19-én nyílt meg a Kossuth Emlékmúzeum. Az elsõ emlékkiállítás feliratos tábláján ezt olvashattuk: „A szabadságharc centenáriuma és Kossuth Lajos halálának 55. évfordulója alkalmából a szabadságharc vezérének szülõházát a vallás- és közoktatásügyi minisztérium múzeummá rendezte be.”

Monok nemzeti zarándokhely lett. Az itt bemutatásra kerülõ tárgyakat a megszûnt Parlamenti Múzeum relikviáiból, a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum s a ceglédi Kossuth Múzeum gyûjteményébõl hozták. Helyben gyûjtött mûtárgy nem került a kiállításba.
A Kossuth Emlékmúzeum 1963 óta a Magyar Nemzeti Múzeum egysége.

GPS koordináták: 48.2102 / 21.1518