„Vizsgálatunkban azt láttuk, hogy a kormányzati hibák és a korrupció összefüggésbe hozható az antibiotikum-rezisztencia magasabb arányaival. Ez olyan tapasztalat, amely meglepte az orvoslás területén működő szakembereket.”

A fent idézett mondat Peter Collignon professzor (Ausztráliai Orvosegyetem) nyilatkozatában hangzott el, aki az elemezte, hogy az antibiotikum-rezisztencia (tehát a baktériumok fokozódó ellenállása az antibiotikumokkal szemben) a modern kori orvoslás egyik legnagyobb veszélyforrása.

Csak az USA-ban évente 23,000 haláleset és kb. 2 millió megbetegedés tulajdonítható az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok hatásának.

A baktériumok egyre növekvő ellenállása (a gyakori mutációk révén) sürgető népegészségügyi kérdés a világon mindenütt. A WHO is úgy írja le, mint növekvő krízisállapotot, melynek végén a gyakori – és kezelhető fertőzések életet veszélyeztető állapottá változnak.

A professzor szerint a kutatás azt sugallja, hogy az (állami) korrupció mérséklésre és az antibiotikum-kontroll (az antibiotikumok alkalmazásának szigorú orvosi kontrollja) segíthet a rezisztencia csökkentésében, és emberi életeket menthet meg.

A vizsgálat (mely a PlOS ONE-ban jelent meg) úgy látja, hogy a rezisztencia szintje nem áll összefüggésben egy ország gazdasági helyzetével, a rangsorban elfoglalt helyével.

Ahol a legmagasabb arányú volt a korrupció, kevésbé szigorúak – és kevésbé átláthatóak a szabályozók, épp ezért kevéssé kontrollálják az antibiotikumok használatát is.

Ez pl. azt is jelenti, hogy kevéssé ellenőrzik a természetes vizek, az élelmiszerek állapotát, és nem működik az infekció-kontroll sem. Magasabb arányú korrupció mellett nagyobb lehet az antibiotikum-felhasználás, mint a nyilvántartott…

Az is érdekes tapasztalat volt, hogy a magánegészségügy keretei között magasabbnak bizonyult az antibiotikum-rezisztencia. Ennek az is az oka, hogy e szektorban kevesebb az ellenőrzés a felhasznált antibiotikumokat illetően.

A szerzők állítják, ha javulna a gyógyszerrendelés etikája, és jobb lenne az antibiotikum-politika (tehát az ellenőrzött antibiotikum-használat) ezzel csökkenthető lenne az antibiotikum-rezisztencia is.

A szegényebb országok nem tekintik gazdasági helyzetükből következő ténynek az antibiotikum-rezisztenciát.

„Ha a kormányzatok világszerte többet foglalkoznának a korrupció megoldásával, valószínűleg következményes módon az antibiotikum-rezisztencia is mérséklődne”.

Forrás: egeszsegkalauz; Kép: Google;