A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság első látogatóközpontja 1997. június 6-án nyitotta meg kapuit a nemzeti park Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységén, Réhelyben.

A Réhelyi Látogatóközpont múzeumi épületének emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét, az európai túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. A földszinten néprajzi és kultúrtörténeti kiállítás ismerteti a hajdan itt élt emberek mindennapos használati tárgyait és munkaeszközeit.

A múzeumban szakvezetést biztosítanak munkatársaink az érdeklődők számára. A kirándulócsoportok természetfilmet nézhetnek a túzokról, valamint a Túzoktelepen végzett keltetési, és nevelési munkáról. A Látogatóközpont területén található egy 3 hektáros volier, ahol élőben is megfigyelhető a túzok, továbbá az ősi magyar háziállatok közül a magyar szürkemarha, a bivaly, a rackajuh, a mangalica sertés és a baromfifajták.

A látogatóközpontból kiindulva tanösvény mutatja be a terület jellemző növény- és állatvilágát. A védett területen kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához a központban kerékpárok bérelhetők.

A Dévaványai-Ecsegi puszták élővilága

A Dévaványai-Ecsegi puszták az 1997. január 16-án megalakult Körös-Maros Nemzeti Park egyik legnagyobb területű egysége. Dévaványai Tájvédelmi Körzetként 1975-ben nyilvánították védetté. Nyolc elkülönülő részből áll, területe 13085 hektár, ebből fokozottan védett 2659 hektár. A terület két meghatározó részre oszlik: egyik a Hortobágy-Berettyó ártere, a másik az innen délre és keletre található szikes puszták.

A Hortobágy-Berettyó folyó védett, 20 km-es szakasza elkerülte a múlt századi folyamszabályozást. Lassan meanderezve nagy kanyarokat ír le a területen, közrefogva jelentős gyepterületeket. A folyó közeli gémtelepen kiemelt madártani érték kolóniát alkotó fajokkal találkozhatunk (szürke gém, bakcsó, kiskócsag, üstökös gém). Jelentős a fokozottan védett vidra előfordulása is ezen az élőhelyen. A Hortobágy-Berettyó víztereiben megtalálható számos védett növény is, pl. a tündérfátyol, a vízitök, a sulyom és a rucaöröm.

A területi egység kétharmada pusztai táj, melyen jellegzetes száraz és nedves szikespusztai növénytársulások találhatók. A védett növények közül a lösz-pusztákon a macskahere, a szikes területeken pedig réti őszirózsa, sziki kocsord, erdélyi útifű állományai tenyésznek. Számos féltett madárritkaság – pl. székicsér, rejtett életű ugartyúk, hamvas rétihéja stb. – is fészkel itt.

A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, melynek védelmére itt hozták létre 1975-ben a Túzokrezervátumot. A túzok megtartása érdekében főként a szabadtéri állományvédelemre (nyugalmas, tágas pusztai dörgőhelyek, fészkelőhelyek és téli takarmánybázis biztosítására, konkrét fészekvédelemre) koncentrál a Nemzeti Park túzokvédelmi munkája. A túzok keltető, nevelő és repatriáló telepre csak azok a veszélyeztetett fészekaljak kerülnek be, amelyek kelése természetes környezetükben nem valósulhat meg. Ezek a tojások a Túzoktelelep keltetőgépébe kerülnek, majd a kikelt fiókák a felnevelés után visszakerülnek a természetbe.

Cím: DévaványaRéhely
Tel: +36 (66) 483-083
E-mail: [email protected]
Web: www.kmnp.hu