Kormányzati segítséget ígért Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus miatt veszteségeket elszenvedő gazdasági szereplőknek kedden Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2020 című gazdaságpolitikai fórumán.
Gazdaságvédelmi akciótervet kell meghirdetni – jelentette ki a kormányfő, aki azt kérte az MKIK-tól, gyűjtse össze és április végén továbbítsa a kormánynak a gazdasági szereplők visszajelzéseit arról, hogy pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken.
Nem makrogazdasági lépésekre, hanem célzott ágazati programokra lesz szükség – például a turizmusban –, és ezeknek a kormány megteremti a pénzügyi feltételeit – közölte a miniszterelnök, jelezve, hogy az idei és a jövő évi költségvetést is újra kell tervezni, sok milliárd eurónyi gazdaságélénkítő segítségnyújtásra lesz szükség, ami mindenkitől követel majd hozzájárulást.
Meg kell ugyanis oldani, hogy a gazdasági visszaesés ne a 2008-2009-eshez hasonló mértékű legyen, hanem legfeljebb akkora, hogy az Európai Unióval szembeni gyorsasági előnyét – a legalább 2 százalékos növekedési többletét – Magyarország meg tudja őrizni – mondta.
Világjárványra kell készülni
Orbán Viktor hangsúlyozta, világjárványra kell készülni, valamint arra, hogy a koronavírus elleni vakcina hiányából fakadó pszichológiai bizonytalanság nem fog elmúlni, és elsősorban ez az érzet, a kialakuló védekező attitűd befolyásolja a gazdasági tevékenységet.
Hozzátette: Kínának is 5-6 hónapjába telt a vírus megfékezése, ami itt júliust jelent, vagyis a turisztikai szezon idén visszaesik, így komoly gazdasági visszaesésre kell számítania annak, aki a szokásosnál jobban hozzá van kötve az emberek utazási kedvéhez.
Azt is mondta a jelen lévő gazdasági szereplőknek, hogy „brutális változásra” kell készülni, mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából, mert „ha csak annyit és úgy fogunk csinálni a következő tíz évben, mint az előző tízben, akkor tönkre fogunk menni”.
Ha pedig ez nem volna elegendő – jegyezte meg –, itt vannak még a Brexit iparpolitikai következményei is. Az EU új iparpolitikai elképzelésében ugyanis „sok köszönet nincs”–, azon már látható, hogy a britek elhagyták az uniót, és ez rosszul érinti Magyarország versenyelőnyét – mondta.
A sikereket meg kell védeni
A kormányfő előadásában megismételte, hogy az elmúlt száz év legsikeresebb tíz évének tartja az elmúlt tízet, a siker pedig érv az újabb sikerekre. Kiemelte ugyanakkor, hogy a sikert nem elég a növekedési mutatószámokon keresztül kifejezni, a siker ugyanis akkor ér valamit, ha fenntartható szerkezet, pénzügyi egyensúly van mögötte.
A 2012 óta elért fordulatok között említette a 3 százalék alatti hiányt, az államadósság 66 százalékra mérséklését – erről azt mondta, hamarosan 60 százalék alá csökken a mértéke –, valamint a devizaadósság arányának folyamatos mérséklését az államadósságon belül.
Gazdaságvédelmi akciótervet kell meghirdetni – jelentette ki a kormányfő, aki azt kérte az MKIK-tól, gyűjtse össze és április végén továbbítsa a kormánynak a gazdasági szereplők visszajelzéseit arról, hogy pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken.
Nem makrogazdasági lépésekre, hanem célzott ágazati programokra lesz szükség – például a turizmusban –, és ezeknek a kormány megteremti a pénzügyi feltételeit – közölte a miniszterelnök, jelezve, hogy az idei és a jövő évi költségvetést is újra kell tervezni, sok milliárd eurónyi gazdaságélénkítő segítségnyújtásra lesz szükség, ami mindenkitől követel majd hozzájárulást.
Meg kell ugyanis oldani, hogy a gazdasági visszaesés ne a 2008-2009-eshez hasonló mértékű legyen, hanem legfeljebb akkora, hogy az Európai Unióval szembeni gyorsasági előnyét – a legalább 2 százalékos növekedési többletét – Magyarország meg tudja őrizni – mondta.
Világjárványra kell készülni
Orbán Viktor hangsúlyozta, világjárványra kell készülni, valamint arra, hogy a koronavírus elleni vakcina hiányából fakadó pszichológiai bizonytalanság nem fog elmúlni, és elsősorban ez az érzet, a kialakuló védekező attitűd befolyásolja a gazdasági tevékenységet.
Hozzátette: Kínának is 5-6 hónapjába telt a vírus megfékezése, ami itt júliust jelent, vagyis a turisztikai szezon idén visszaesik, így komoly gazdasági visszaesésre kell számítania annak, aki a szokásosnál jobban hozzá van kötve az emberek utazási kedvéhez.
Azt is mondta a jelen lévő gazdasági szereplőknek, hogy „brutális változásra” kell készülni, mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából, mert „ha csak annyit és úgy fogunk csinálni a következő tíz évben, mint az előző tízben, akkor tönkre fogunk menni”.
Ha pedig ez nem volna elegendő – jegyezte meg –, itt vannak még a Brexit iparpolitikai következményei is. Az EU új iparpolitikai elképzelésében ugyanis „sok köszönet nincs”–, azon már látható, hogy a britek elhagyták az uniót, és ez rosszul érinti Magyarország versenyelőnyét – mondta.
A sikereket meg kell védeni
A kormányfő előadásában megismételte, hogy az elmúlt száz év legsikeresebb tíz évének tartja az elmúlt tízet, a siker pedig érv az újabb sikerekre. Kiemelte ugyanakkor, hogy a sikert nem elég a növekedési mutatószámokon keresztül kifejezni, a siker ugyanis akkor ér valamit, ha fenntartható szerkezet, pénzügyi egyensúly van mögötte.
A 2012 óta elért fordulatok között említette a 3 százalék alatti hiányt, az államadósság 66 százalékra mérséklését – erről azt mondta, hamarosan 60 százalék alá csökken a mértéke –, valamint a devizaadósság arányának folyamatos mérséklését az államadósságon belül.
Utóbbiról szólva megjegyezte: az a kormányzati törekvés, hogy ne legyen devizaadósság, és forintból finanszírozzák a magyar államadósságot, amely teljes egészében a magyarok kezében legyen.
Méltatta a jegybank monetáris politikáját, mert azzal sikerült elérni, hogy 2012-höz képest 2019-ben az államadósság utáni kamatkiadás 900 milliárd forinttal volt kevesebb.
Orbán Viktor összegzése szerint a magyar gazdaság növekedése mögött egyensúlyi tényezők állnak, a sikereket pedig meg kell védeni a következő tíz évben is.
A kormány elmúlt tíz évben elért sikereit a miniszterelnök több tényezővel magyarázta. Ezek közé sorolta a választóktól kapott felhatalmazást, a gazdaságpolitikai döntéshozók bátorságát a kockázatos intézkedések meglépésére – ideértve a Nemzetközi Valutaalap hazaküldését –, valamint a gazdasági szereplők bizalmának visszaszerzését, külföldi befektetők meggyőzését.
Hangsúlyozta továbbá: a magyar gazdaságpolitika akkor lehet működőképes, ha összetalálkozik a nemzet kulturális antropológiai sajátosságaival. A magyart ezzel kapcsolatban úgy írta le, mint egy büszke életre vágyó népet, amely ugyanakkor nem bírja a harsogást, és nem magamutogató.
Olyan gazdaságpolitika működött 2010 és 2020 között Magyarországon, amelynek sikerült megfelelnie a magyarok karakterének – értékelt, hozzáéve, hogy azt a formulát kell megtalálni a következő tíz évben is, amely többletteljesítményt hoz ki az emberekből.
Megjegyezte, szerinte a Nemzeti alaptanterv körüli vita is erről szól, a kérdés ugyanis az, hogy mire neveljük a gyermekeket: a büszkeségre, a teljesítményre „vagy pedig tanítsuk nekik az elvesztett háborúkat, ami kétségkívül fontos ismeret, de nem lehet a tananyagnak a magva”.
A tananyag magva arról kell szóljon, hogy száz év után, elveszítve a területek kétharmadát, a népesség 60 százalékát, „itt állunk, és arról beszélünk, hogyan védjük meg a sikerünket a következő tíz évben” – közölte a miniszterelnök.
