2015. 06. 08. – 06:00
forrás: hirado.hu, kép: A magyarországi népességfogyás diagramokon – Forrás: KSH
Kedvező adatok után jött idén a negatív rekord a természetes fogyás alakulásában. Azt, hogy egy erős negatív tendencia kezdetén vagyunk-e, a következő negyedévek adatai döntik el. Az azonban biztos, hogy 2011 óta éves szinten folyamatosan lassult a természetes fogyás üteme és tavaly már jelentősen nőtt a születések száma is.
Soha nem halt még meg olyan sok magyar az utóbbi néhány évben egy hónap alatt, mint idén februárban, amikor több mint 13 ezren távoztak az élők sorából. Ha az év első három hónapjának összesített statisztikáit nézzük, szintén nagyon rossz adatokat láthatunk.
Az előző év hasonló időszakához képest harmadával gyorsult az ország lakosságának természetes fogyása, szám szerint a tavalyi első negyedévben 11 ezer, az idei első három hónapban 15 ezer fős volt. A rosszabbodás oka a halálozások számának megugrása, amivel – bár a korábbinál valamivel jobban alakult – nem tudott lépést tartani a születésszám.
A negatív rekordok magyarázataként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt írta, a jelentős halálozási többlet alakulásában a tetőző influenzajárvány és az előző év alacsony bázisértéke is közrejátszott.
Több éves kedvező tendencia
Azt, hogy egy erős negatív tendencia kezdetén vagyunk-e, vagy csak egyedi okokkal magyarázható, átmeneti rosszabbodásról van szó, a következő negyedévek adatai döntik el. Az azonban biztos, hogy a népesedési adatok szerint 2011 óta éves szinten folyamatosan lassult a természetes fogyás üteme. 2012 óta csökkent az elhunytak száma és némi megtorpanással, de a születési adatok is javultak.
A halálozások éves száma évtizedek óta a 130-140 ezres tartományban mozog. 2008-tól három éven át stabilan 130 ezer volt, majd 2011-től enyhe csökkenés indult el, így tavaly és tavalyelőtt 126 ezer volt az elhunytak száma. Ennél kevesebben legutóbb 1974-ben hunytak el.
Öt év óta tavaly született a legtöbb gyerek
Az élve születések száma a hetvenes évek közepétől, egy-egy ritka megtorpanástól eltekintve, szinte folyamatosan csökkent az ezredfordulóig – 1999-ben 94 ezer gyerek jött világra. 2000-ben néhány ezres növekedést mértek, majd 2009-ig nagyjából stagnált az adat, csak pár ezres eltérések voltak az évek között. Az okok között szerepelhet, hogy a hetvenes évek közepén született nagy létszámú generáció tagjai közül sokan ekkoriban vállalkoztak a családalapításra.
2010-ben azonban komoly zuhanás következett: míg 2008-ban még 99 ezer kisbabáról számolt be a statisztika, 2009-ben pedig 96 ezerről, az utána következő évben már csak alig 90 ezer gyerek született, 2011-ben pedig még kevesebb, 88 ezer. 2012-ben – az egy évvel korábban bevezetett családi adókedvezményeket követően – több év után először növekedett a születésszám, de egy évre rá ismét visszaesett a 88 ezres szintre. A tavalyi év aztán ismét viszonylag kedvezően alakult, háromezerrel több, 91 ezer 500 gyerek látta meg a napvilágot, ami az elmúlt öt év legjobb adata.
Eközben, 2011 óta enyhe mértékben javul a szülőképes korú nőkre jutó születések átlaga is, és öt éve folyamatosan kevesebb a terhességmegszakítások száma is. Utóbbi azonban még így is 32 ezer 700 volt tavaly, vagyis 100 megszületett gyerekre 35 elvetetett embrió, illetve magzat jutott.
Lassabban fogyunk
A természetes fogyás 1981-ben indult folyamata a kilencvenes években jelentősen gyorsult, és 10-20 százalékos kilengésekkel elérte az évi 30-40 ezres tartományt – sőt, 1998-ban majdnem 50 ezer volt a csökkenés. A kedvezőtlen adat azóta sem ment 30 ezer alá, de az említett számhatárok között az utóbbi öt évben éves szinten folyamatos javulás figyelhető meg. Míg 2009-ről 2010-re 6 ezerrel nőtt a halálozások száma, és meghaladta a 40 ezret, tavaly ennél lényegesen kevesebben, 34 ezren hunytak el.
A természetes fogyás évtizedes megszakítatlansága miatt Magyarország népessége az 1980-as 10 millió 709 ezres csúcsról 2014-re 9 millió 877 ezerre csökkent, a jövő évre pedig 9 millió 849 ezres adatot prognosztizál a KSH. A népességcsökkenés mértéke nem azonos a természetes fogyással, annál általában némileg kisebb, mert a halálozások és a születések közti különbséget némileg ellensúlyozza a bevándorlás.
