Új kormányablakot adtak át a Nyugati pályaudvaron, ezzel Budapesten már 29 kormányablak működik, március végén pedig a Keleti pályaudvari is megnyílik.
A kormányzat közigazgatás-fejlesztési terveinek megfelelően már 270 kormányablakban intézhetik ügyeiket az emberek, 29 városban – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kedden az új kormányablak átadásán.
Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy a MÁV állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat-fejlesztési programja keretében már 6 vasútállomáson működik kormányablak és további 7 megnyitását tervezik, köztük március 31-én a budapesti Keleti pályaudvaron. Ezáltal hasznosan eltölthetik a várakozási időt az utazók a vasútállomáson – mondta.
A fejlesztés további eleme az informatikai rendszer megújítása, amelynek nyomán
– fűzte hozzá. Az államtitkár közölte, a kormányablakokban már 1500 fajta ügytípus kezelésére nyílik lehetőség. Ennek köszönhetően az elmúlt évben csaknem 15 millió ügyet intéztek a kormányablakokban az emberek, ami a területi közigazgatás ügyfélszámának kétharmada – mondta Kovács Zoltán.
György István, a főváros kormánymegbízottja kiemelte, hogy Budapesten már 29 kormányablak működik, vagyis több kerületben kettő is. Ezeknek az elmúlt évben több mint 2,5 millió ügyfelük volt. Közölte:
Elmondta azt is, hogy 2017-ben a fővárosi kormányhivatal több mint 4,5 millió határozatot hozott különböző hatósági ügyekben. Kitért arra is, hogy nyolc kormányhivatalban zajlanak olyan KÖFOP-projektek (Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program), amelyek kapcsán jelentős informatikai fejlesztés is zajlik, s ami komoly paradigmaváltást fog jelenteni a közigazgatásban.
Pál László, a MÁV stratégiai vezérigazgató-helyettese hasznosnak nevezte, hogy a program keretében nem csupán új kormányablakok jönnek létre, hanem megújulnak a többnyire városképi jelentőségű, sokszor leromlott állapotú vasúti épületek is.
Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere az épület újjászületését méltatva kiemelte, hogy az elhanyagolt, romló állapotú Ceglédi váró az egyik legszebb közösségi térré is vált, miközben jelentősen segíti az állampolgárokat a hatékony ügyintézésben.
A Nyugati pályaudvaron az ügyfélszolgálatot a Ceglédi váróban alakították ki. A kivitelezési költség 354 millió forint volt, a fejlesztés az Európai Unió Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programja (IKOP) keretében valósult meg.
A Nyugati pályaudvari kormányablakban 486 négyzetméteren 12 ügyfél pult áll rendelkezésre, az épület akadálymentes.
Háttér az épületekről és a helyreállítási munkákról:
A kormányablaknak helyet adó Ceglédi váró eredetileg postapavilon volt, a postai vágányokat azonban később – a tervek és a leírások alapján valószínűsíthető, hogy az I. világháború időszakában – áthelyezték, a pavilont pedig III. osztályú váróteremmé alakították. Az épület az 1960–70-es években üzemi konyhaként és étteremként, a ’80-as években pénztárként, a ’90-es években utazási irodaként is szolgált. Az 1978–1988-as rekonstrukció óta ez az épületrész nem esett át komolyabb felújításon; a kormányablak létesítésével most a Ceglédi váró teljes külső és belső műemléki rekonstrukciója is megtörtént. Az építészeti és belsőépítészeti tervezés és kivitelezés a kiadott arculati kézikönyv szerint készült. Megújultak a tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági, illetve tűzvédelmi rendszerek is.
A főépület jobboldali hátsó részén található „postapavilon” átalakításához kapcsolódó terveket az MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft. készítette, a kivitelező konzorcium tagjai a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft., illetve az IMOLA Konstrukt Kft. voltak.
Kép: Wikipédia
A Keleti pályaudvar főépületében a kormányablaknak helyet adó épületrész eredetileg III. osztályú váróterem és málhafeladó helyiség volt. Az épületet a II. világháborúban bombatalálat érte, súlyosan megsérült. Az 1946-ban megkezdett helyreállításkor készült fényképek tanúsága szerint az épület indulási oldala viszonylag épen maradt a többihez képest. Az 1950-es években alakították ki a nemzetközi pénztárt, az indulási előcsarnok déli részét pedig átépítették. 1987-ben megerősítették az indulási oldal zárófödémét. A Lotz-teremtől az egykori postapavilonig terjedő folyosó térszerkezete nem sokat változott az átadás után. A folyosó térfalai, boltozatrendszere változatlan maradt, csupán a folyosó terét osztották ketté az 1970-es évek táján egy fémszerkezetű, üvegezett ajtóval. A kormányablak megépítésével a csarnoki folyosó valamint a kormányablak helyiségcsoportjait befogadó épületrészek teljes külső és belső műemléki rekonstrukciója is megtörtént. Megújult a tető, illetve a tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági és tűzvédelmi rendszerek is. Az építészeti és belsőépítészeti tervezés és kivitelezés szigorú örökségvédelmi szempontok szerint történt.
A Keleti pályaudvar területén kialakított kormányablak terveit a Korényi és Társai Építész Kft. készítette, a kivitelező konzorcium tagjai a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft., illetve az IMOLA Konstrukt Kft. voltak.
Forrás: orientpress.hu
