A külügyminiszteri tanácsülésről, Luxemburgból jelentkezett a külgazdasági és külügyminiszter. A fő téma az Ukrajnában zajló háború mellett a kínai-európai kapcsolatok jövője volt. A tárcavezető szerint Európa nem bír ki még egy mélyütést.
Harcias volt a hangulat az uniós országok külügyminisztereinek megbeszélésén – mondta az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban Szijjártó Péter. Békét sürgetett, továbbá a kommunikációs csatornák fenntartását Oroszországgal, máskülönben a béke esélye sincs meg.
Két ügyben tartottak szavazást. Az egyik, hogy az Európai Békekeretből a hatodik 500 millió eurós csomagot is felszabadítják azon országoknak, akik fegyverrel támogatják Ukrajnát. Ezzel eddig összesen 3 milliárd eurónyi összeget fordít az EU az érintett tagországok költségeinek részbeni fedezésére.
Magyarország is hozzájárult ehhez, de Szijjártó Péter jelezte:
nem tudja garantálni, hogy a következő alkalommal is így lesz-e.
Az Európai Békekeret ugyanis más célokra is tartalmazott előirányzatokat, olyanokra, amelyek az Európát délről érő biztonsági kihívás megelőzését segítenék. Kérte, hogy az Európai Bizottság tegyen le tervet az asztalra azzal kapcsolatban, hogy mire nem jut pénz az ukrajnai fegyverköltségek finanszírozása miatt. Megjegyezte: Magyarország tízmillió eurókkal járul hozzá a békekerethez, ezért nem tisztességes az a vád, amely szerint Budapest nem tesz eleget Ukrajna támogatásáért.
A másik döntés, hogy az Európai Unió kiképző missziót indít, amelyben az ukrán hadsereg tagjait fogják kiképezni egyes uniós tagországok katonái. Szijjártó Péter hangsúlyozta:
Magyarország egyedüliként élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével és nem szavazta meg az EU kiképző missziójának indítását.
Az ország nem vesz részt ebben és nem vesz részt a költségek anyagi fedezésében sem – mondta. Arról pedig mindig egyedi döntés születik majd, hogy a kiképző misszióhoz kapcsolódó csapatokat vagy szállítmányokat átengedik-e az országon.
A kormány semmit nem tart jó ötletnek, ami eszkalációhoz, Európa középső vagy nyugati felének a konfliktusba való bevonódásával jár – hangsúlyozta a tárcavezető a Facebookon is közvetített luxemburgi sajtótájékoztatóján. Továbbra is károsnak tartják az uniós szankciós politikát.
Az Északi Áramlat elleni támadás döbbenetes terrorcselekmény volt, ezért is fontos a Török Áramlat védelme – mondta Szijjártó Péter.
„Ha valaki ez ellen támadást követ el, terrortámadásnak tekintjük, és ha állami szereplő vesz benne részt, akkor azt terrorista államként fogjuk kezelni”
– hangzott el.
A magyarországi földgáztárolók töltöttsége alapján az éves gázfelhasználásunk felét fedezni lehet, miközben az EU-s átlag mindössze 27,1 százalék jelenleg. A Török Áramlaton minden nap hiánytalanul megérkezik a hosszú távú gázvásárlásban rögzített, valamint a plusz mennyiség is.
„Még egy mélyütést nem bír ki Európa”
A világjárvány és a háború két mélyütése után egy harmadik készül Szijjártó Péter elmondása szerint. Ez pedig az, hogy
az Európai Unió és Kína gazdasági együttműködését próbálják aláásni.
Ám a tárcavezető szavai szerint az EU „nem engedheti, hogy hülyének nézzék”: Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, a forgalom meghaladta a 700 milliárd eurót 2021-ben. A két gazdaság gyakorlatilag összenőtt – értékelte Szijjártó Péter, hozzátéve: recesszióban még fontosabb ez az együttműködés.
Példának hozta, hogy a világgazdaság legmeghatározóbb feladata jelenleg az elektromos autózásra való átállás, és az európai autóipar sikertelen lenne a kínai akkummulátorgyártás nélkül. A világ 10 legnagyobb elektromosautó-akkugyártóból 6 kínai, 55 százalék részesedéssel a világpiacon.
Szijjártó Péter szerint nem biztos abban, hogy egy ilyen harmadik mélyütést túlélne az európai gazdaság, ezért Magyarország elutasítja a kínaiakkal való együttműködés aláásását, mert azon Európa hatalmasat veszítene.
Egy kérdező felidézte, hogy kiszivárgott néhány részlet az EU energiaár-csökkentési tervéről, amelyet kedden fognak bemutatni, és azután az EU-csúcs elé kerül. Ebben például egy dinamikus árfolyosó, egyfajta ársapka bevezetése szerepel, három hónapra, átmeneti jelleggel, a tőzsdei kereskedésre is kiterjesztve. Tartalmazza még a közös gázbeszerzésre vonatkozó indítványt is.
A magyar álláspontot részletezve Szijjártó Péter közölte: kevés információja van az Európai Bizottság új javaslatáról. Úgy látja azonban, ha egy termékből keveset engedünk a piacra, akkor az drágul, tehát a megoldás az lenne, ha beengednék a földgázt és kőolajat az európai piacra.
Az ársapkát nem támogatja a kormány, mert az oroszok világossá tették, hogy az azt alkalmazó országokba leállítják a szállítást, Magyarország azonban egyelőre nem működik orosz kőolaj és földgáz nélkül. Ráadásul a leálló szállítások még tovább emelnék az árakat. A közös beszerzést illetően megismételte: a kormány az önkéntesség híve, kötelező előírást nem fogad el ez ügyben.
Megismételte, hogy az EU-források visszatartása méltatlan és tisztességtelen, akkor is, ha végül pozitív eredménnyel járnak az egyeztetések Brüsszel és Budapest között. „Másfél millió menekült érkezett a háború kitörése után, 1250-nél is több iskolába és óvodába járnak menekült gyerekek. Délről már 210 ezer illegális migránst kellett idén megállítani, a nyomás kezd a 2015-öshöz hasonlítani, ráadásul érkeztek felfegyverzett migránsok is Magyarország és egyben az EU déli határára. Közben a szomszédunkban háború dúl és mi a legintenzívebben szembesülünk a szankciók hatásával. Ilyen körülmények között az uniós pénzek visszatartása méltatlan és tisztességtelen.”
Szijjártó Péter néhány napja az InfoRádió Aréna című műsorának vendégeként beszélt az ukrajnai háborúval kapcsolatos lehetőségekről és feladatokról.
