Júliustól Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját. A cseh uniós ügyekért felelős miniszter szerint a V4 ma inkább 3+1, Magyarország az egész EU-ban elszigetelődött „az Ukrajnához, illetve Oroszországhoz fűződő viszonya miatt”.
A visegrádi négyek halott koncepció?
Nem hiszem, hogy az lenne. Tudja, a visegrádi csoport jelentőségét néha kicsit túlbecsülik. Az elmúlt évtizedekben a V4 bizonyos időszakokban aktívabb szerepet játszott, máskor kevésbé volt fontos. Ez normális. Ma gyakorlatilag három plusz egy országból áll a csoport. Magyarország kicsit elszigetelődött még a V4-en belül is az Ukrajnához, illetve Oroszországhoz fűződő viszonya miatt. Ez teljesen világos, de nem jelenti azt, hogy a V4 a jövőben elveszítené a jelentőségét.
Előfordulhat együttműködés bizonyos területeken, ami különösen akkor lenne lehetséges, ha Magyarországon más kormány lenne.
Tehát önök most kevésbé támogatják a V4-es együttműködést, különösen ami Budapestet illeti?
Magyarországnak pedig el kell döntenie, hogy milyen szerepet szeretne játszani a jövőben Európában. Fontos viták vannak napirenden Magyarország és az Európai Unió között, meglátjuk, hogy a magyar kormány hajlandó lesz-e hátrébb lépni és kompromisszumot kötni olyan területeken, mint a jogállamiság vagy a média függetlensége. Ez nagyon fontos a jövő szempontjából.
A cseh elnökség alatt és különösen az Általános Ügyek Tanácsában, amelynek ön lesz az elnöke, kész-e megvitatni a 7. cikkely alapján indult jogállamisági eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal?
Mindenképp az lesz az elnökségem feladata a tanácsban, hogy moderáljam ezt a vitát. Felkészültünk rá, a vitát már nem lehet leállítani. Nem akarjuk sem leállítani, sem korlátozni a párbeszédet. Tárgyilagos vitát szeretnénk, ahol minden fél kifejtheti az álláspontját. Az a szándékunk, hogy új szempontokat is bevigyünk a vitába. Örülnék, ha a jogállamiságról szóló vita nemcsak az igazságszolgáltatás függetlenségére és a kapcsolódó témákra terjedne ki, hanem például olyan problémákra is, mint a szankciós mechanizmus betartása Európában, különösen a Krím annektálása után. Figyelmet kellene fordítanunk az erőszakos bűncselekményekre és kivizsgálására is Európában. Tehát valószínűleg szeretnénk kicsit bővíteni a jogállamiság címszó alatt megvitatott problémák körét.
Ha az Általános Ügyek Tanácsában szavazásra kerül a kérdés, hogy megfosszák-e Magyarországot a szavazati jogától, hogyan szavazna Csehország?
Ez attól függ, milyen álláspontok alakulnak majd ki Magyarország és az Európai Bizottság között a feltételességi mechanizmusról folyó vita során. Nekünk azt kell figyelembe vennünk, hogy a felek mivel érvelnek a vitában. Ez még nem zárult le, meg kell tehát várnunk, hogy a bizottság és Magyarország közötti vita eljusson arra szintre, ami alapján már meg lehet hozni a döntést. Ez tehát még nem dőlt el. Arra számítok, hogy idén már nem lesz ebben döntés, mert ez egy bonyolult és hosszadalmas folyamat, míg a két fél jogászai lefolytatják a vitákat.
Ami Ukrajna, de Moldova és Georgia uniós tagsági kérelmét illeti, az Európai Bizottság várhatóan júniusban pozitív választ fog adni, legalábbis Ukrajnának. Ön szerint konszenzus van a tanácsban a 27 uniós tagállam között ebben a kérdésben?
Mi mindent megteszünk, hogy meggyőzzük különösen nyugati barátainkat Európában, hogy támogassák Ukrajna tagjelölti kérelmét. Ez egy nehéz vita, mert az álláspontok egyelőre eltérők, de nyilván változhatnak. Mi megpróbáljuk racionális érvekkel meggyőzni barátainkat arról, hogy Ukrajnának perspektívát kell adni, olyan jövőt, amely biztonságos, és amely annyira vonzóvá teszi a menekültek számára Ukrajnát, hogy a háború után visszatérjenek. Mi mindent megteszünk, ami tőlünk telik. Ami azonban a menetrendet illeti, abban nem vagyok biztos. Hatalmas eredmény lenne mind Ukrajna, mind Európa számára, ha a cseh elnökség ideje alatt sikerrel járnánk. Majd meglátjuk. Természetesen vannak olyan országok, amelyek az EU bővítését összekötik az uniós döntéshozatali folyamatok bizonyos változásaival. Ez tehát összefügg a többségi szavazással kapcsolatos nehéz kérdésekkel és olyan kapcsolódó problémákkal, amelyek már régóta napirenden vannak az unióban. Mi megpróbálunk olyan kompromisszumot találni, amely lehetővé teszi Ukrajna gyors előrehaladását a tagság felé.
Tehát jól értem a válaszából, hogy Franciaország lenne a legnagyobb akadálya ennek?
Az európai országok között sok-sok szkeptikus van. Még Németország sem áll készen arra, hogy azonnal támogassa ezt az elképzelést, néhány ország pedig, például Hollandia és más nyugat-európai országok inkább hezitálnak vagy vonakodnak továbblépni. De úgy gondoljuk, hogy van helye a nyílt vitának, ami végül megváltoztathatja partnereink véleményét.
Tehát a cseh elnökség végére Ukrajna hivatalosan uniós tagjelölt ország lesz?
Ezt szeretném, de majd meglátjuk, milyen gyorsan halad a folyamat.
szabadeuropa
