Ma ünnepli 75. születésnapját a magyar beat, pop és rock zene egyik meghatározó egyénisége, Koncz Zsuzsa.
A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művésznőn, aki tavaly novemberben Budapest díszpolgára lett, egyáltalán nem fog az idő: szinte hihetetlen, hogy már a 75. születésnapját ünnepli!
Koncz Zuzsát utoljára karácsonykor láthattuk, amikor is egy videóüzenettel kívánt mindenkinek békés, boldog ünnepeket. Az akkori felvételen is látszik, mennyire jól tartja magát, mint ahogy abban a klipben, amely november végén jelent meg A mi hazánk címmel.
Koncz Zsuzsa 1946. március 7-én egy picinyke kis faluban, a Heves megyei Pélyen született. 1949-ben a családjával Füzesabonyba költöztek és még gyerek volt, amikor Budapestre került. Erről sok évvel ezelőtt beszélt az énekesnő a Blikknek. Akkor azt is elárulta, hogy édesanyja ápolónőként dolgozott, édesapja pedig kántor volt, ám tőle a szülők válása után messzire került. Két fivére van, akik közül az egyik festő, a másik fényképész lett. A művésznő egyébként eredetileg jogásznak készült – az ELTE Jogtudományi karának hallgatója volt.
Művészi pálya
Koncz Zsuzsa az 1960-as évek elején a Magyar Televízióban meghirdetett Ki Mit Tud? vetélkedőn tűnt fel, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival országos sikert aratott. A TV-szereplés után az Omega, az Illés és a Metro zenekartól is kapott megkeresést – a következő években velük lépett fel.
https://youtu.be/Tgk-2Rte_2g
A Ki Mit Tud? szereplést megörökítő kislemez után jelentek meg az első saját kislemez-felvételei. Az Illés zenekarral rögzített Rohan az idő a magyarnyelvű rockzene első, minden eladási rekordot megdöntő felvétele lett.
https://youtu.be/GHgHjWFgRjk
1967-ben megjelent az első magyar rock LP, az Ezek a fiatalok című film zenéjével, ami fontos állomás volt Koncz Zsuzsa pályáján. Az énekesnő főszerepet játszott a filmben, olyan társadalmi ihletésű dalokat énekelve – Bródy János szövegeivel – mint a Szőke Anni balladája, Mr. Alkohol és az Ez az a ház.
https://youtu.be/Q2OMrzxQC5Y
1969-ben jelent meg az első nagylemeze Volt egyszer egy lány címmel, ám az énekesnő mégis a második, Szerelem című albumot tartja sorsdöntőnek. Ezen már megjelennek azok az elemek, amelyek az egész pályafutásának munkáira jellemzők: a megzenésített versek és a társadalomkritikus szövegek, melyek miatt később összetűzésbe került a politikai hatalommal.
https://youtu.be/iD_XBPnrHKo
Az Illés zenekarral készített öt lemez közül az 1973-as Jelbeszédet politikai okok miatt betiltották. A siker ennek ellenére kirobbanó volt: már az első albumért kiadták a legelső magyar aranylemezt, majd évről évre nőttek az eladások, megelőzve csaknem az összes magyar előadót.
A betiltás után Koncz Zsuzsa és Bródy János számára kérdésessé vált, hogy a dalszövegek a cenzúra ellenére is az önkifejezés eszközei lehetnek-e. Az énekesnő már korábban is szerzett tapasztalatot a cenzúráról, az addig készült felvételeinek nagyjából felét ugyanis a Magyar Rádió ezért nem játszotta. Válaszul 1974-ben elkészült a Gyerekjátékok és a Kertész leszek című lemez, utóbbin megzenésített versek szerepeltek.
https://youtu.be/PvYO7eVsdhg
Az énekesnő a hazai koncertek mellett sorra kapta a külföldi felkéréseket is: turnézott Európa-szerte, az egykori Szovjetunió tagállamaiban, és többször járt Amerikában is. Az 1979-es Valahol című albumát a szaksajtó az évtized lemezének választotta.
https://youtu.be/KzPcE1sjF6w
A ’80-as évek elején megszűnt a Fonográf zenekar, Koncz Zsuzsa dalszövegeit azonban továbbra is Bródy János írta, viszont a felvételein közreműködő muzsikusok névsora bővült. Bródy és Tolcsvay László mellett csatlakozott hozzá többek közt Bornai Tibor, majd Gerendás Péter, Bódi László Cipő, Závodi Gábor és Lerch István is.
Változó összetételű zenei műhelyekben készült például a Fordul a világ, később az Ég és föld között, a Miért hagytuk, hogy így legyen óta viszont az énekesnő megint állandó csapattal dolgozik. Az intim színháztermektől az Arénáig bármilyen közegben otthon érzi magát, saját bevallása szerint az igazi örömet számára a koncertek jelentik.
https://youtu.be/j0188BIijDU
Elismerések
- Liszt Ferenc-díj (1977)
- Érdemes művész (1989)
- Kazinczy-díj (1992)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1995)
- Huszka Jenő-díj (1998)
- Emerton-díj (1999)
- Hungaroton-életműdíj, Arany Zsiráf-életműdíj (2000)
- Maecenas-díj (2001)
- A Francia Becsületrend Lovagja kitüntetés (2001)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2006)
- Kossuth-díj (2008)
- Prima Primissima (2008)
Magánélet
Koncz Zsuzsa a magánéletéről sosem osztott meg túl sokmindent a nyilvánossággal. Ennek ellenére azért persze vannak dolgok, amiket így is lehet tudni róla. Erről az ATV műsorában korábban így nyilatkozott:
„Azt gondolom, hogy ez hozzátartozik ahhoz, hogy a nagy nyilvánosság előtt dolgozom és a közönségemet ez is érdekli, mert miért ne érdekelné, az az ő hatásköre. Az hogy én mit mondok, meg mit nem mondok, az meg az én hatásköröm. Egyébként szerintem az én szerződésem az én közönségemmel nem erről szól, hanem a dalaimról szól, meg arról, amit a színpadon csinálok, meg arról, amit most veled beszélgetek” – mondta az interjúban Rónai Egonnak.
Máig alkot
Koncz Zsuzsa a mai napig koncertezik és készít lemezeket. A járvány miatt sajnos azonban neki is el kellett halasztania a fellépéseit, ám ebben a csendesebb időszakban sem feledkezik meg a közönségéről. November végén egy új lemezzel ajándékozta meg a rajongóit: a 11 dalt tartalmazó, Szabadnak születtél című korong az énekesnő 42. albuma, ami Magyarországon egyedülállónak számít. A cikkünk elején szereplő A mi hazánk című nóta is erre a kiadványra került, ahogy a Filmszakadás című szerzemény, amelynek kisfilmje tavaly augusztusban debütált a YouTube-on.
blikk
