Egy friss kutatás szerint a magyar cégek többsége még nem készült fel az ESG-rendszerre, ami azért is problémás, mert a globális piacon a tanúsítvány megszerzése elengedhetetlen még a cégvásárlásoknál is.
Miközben már megszületett a vonatkozó törvényi környezet, még távolinak tűnik a hazai ESG-ökoszisztéma kiépülése. A kutatásásokból például kiderül, hogy
- a hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG;
- és a megkérdezettek felénél a területnek nincs önálló felelőse sem,
pedig a szabályozás fokozatosan terjed ki egyre több cégre.
Több mint a felét nem érdekli
Sokan viszont keresik az ESG helyét a szervezeten belül, hiszen az uniós és a hazai törvények, valamint a jelentéstételi kötelezettség miatt egyre több figyelem irányul a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontokra. A kutatás szerint a területhez kapcsolódó releváns szakmai tudás hiányára utal, hogy a toborzási és a kiválasztási folyamatban
a megkérdezettek 75 százalékának nincsenek definiált esélyegyenlőségi vezérelvei.
A felmérésben összességében megállapítják, hogy komoly kihívások előtt áll ESG területen a hazai vállalatok zöme, hiszen egyelőre nem illesztették be működési kereteik közé a fenntartható működéssel kapcsolatos elvárásokat.
Még nem mindenkinek kötelező
A kutatás egyébként az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási) témakör hazai ismertségét és a vállalatok körében kialakult gyakorlatokat vizsgálta, és azt térképezte fel, mennyire ismerik a vállalatok az ESG fogalmát, tisztában vannak-e a vonatkozó törvényi szabályozásokkal, valamint milyen mértékben épültek be az ESG gyakorlatok a mindennapi működésbe. Jelenleg az ESG-jelentéstételi kötelezettség az úgynevezett közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokat érinti. Konkrétabban ezek azok a cégek, amelyek három kritériumból legalább kettőnek megfelelnek (500 főnél több munkavállaló, 10 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeg, 20 milliárd forintot meghaladó árbevétel), így nekik az idei évről kell majd jelentést készíteniük.
A hazai kis- közép- és nagyvállalatok körében, 92 vezető döntéshozóval készített kutatás eredményei alapján
a megkérdezett vállalatok 55 százalékánál az ESG-nek nincs kiemelt prioritása, 50 százalékuknál pedig a témának kijelölt felelőse sincs.
Ahol van gazdája a területnek, ott leggyakrabban HR, környezetvédelmi vagy jogi szakértők töltenek be ilyen szerepet – derül ki a Pensum és DTC Solution közös kutatásából.
A jelentésben kiemelten kezelték az ESG-területhez kapcsolódóan a toborzási-kiválasztási folyamatban alkalmazott esélyegyenlőségi elvek témakörét.
Az eredmények alapján a toborzás-kiválasztás területén a válaszadók 52,5 százaléka törekszik a társadalmi sokszínűségre, és lát lehetőséget a fejlődésre. Ennek ellenére a vállalatok 75 százalékánál nincs megfogalmazott vezérelv, ami biztosítja és támogatja a sokszínűséget és az esélyegyenlőséget a vállalati toborzási folyamatokban.
A HR-beszerzésekben is gyerekcipőben jár az ESG szempontok megjelenése: a megkérdezettek mindössze 7,5 százaléka válaszolt úgy, hogy az ESG-minősítés kiemelten fontos számukra a HR-beszállítók kiválasztásakor. A belső kommunikációs gyakorlatok fejlesztésére is érdemes a jövőben jobban figyelni, hiszen az eredmények alapján a vállalatok többsége (52 százalék) ad hoc módon, 40 százalékuk pedig egyáltalán nem kommunikál belső platformokon a munkavállalók felé ebben a témában.
Tájékoztatásuk szerint bizakodásra adhat okot, hogy
a válaszadók 47 százaléka elvárásként már megfogalmazta a HR terület felé az ESG napirendre tűzését, illetve, hogy a megkérdezettek 40 százaléka tervez ESG szakértőhöz fordulni.
Nemcsak zöld kérdés
Nemcsak a jogi környezet, hanem az üzleti kilátások miatt is kiemelten fontos lenne az ESG-tanúsítvány megszerzése. A KPMG International legfrissebb kutatása szerint ugyanis a gazdasági és geopolitikai kihívások ellenére az ESG szempontok egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalati felvásárlásokat és összeolvadásokat (M&A) megelőző átvilágítások során világszerte.
A globális szervezet éves ESG Due Diligence tanulmánya, amely már harmadik éve készül, rámutat arra, hogy az ESG prioritása az elmúlt egy-másfél évben növekedett, annak ellenére, hogy számos országban a vállalatfelvásárlások piaca lassulást mutatott a magasabb kamatlábak következtében.
Az idei globális jelentés szerint már az üzleti döntéshozók 70 százaléka számolt be az ESG szempontú átvilágítások fontosságának növekedéséről az elmúlt 12-18 hónapban.
Négyből öt válaszadó mondta, hogy a szélesebb értelemben vett ESG szempontok már kifejezetten szerepelnek a vállalatfelvásárlások kapcsán összeállított feladatlistájukon – ez az arány 2023-ban még csak 74 százalék volt. Ez a növekedés annak ellenére történt, hogy a felvásárlási aktivitás csökkent, és egyes országokban az ESG megítéléséről politikai szintű viták is folynak.
Előre tekintve, az üzleti döntéshozók több mint fele (57 százalék) nyilatkozott úgy, hogy várhatóan ESG szempontú átvilágítást is fog végezni az elkövetkező két évben a legtöbb tranzakciója során. Mindössze 6 százalék jelentette ki egyértelműen, hogy nem tervez ilyen típusú átvilágítást a jövőben.
Ötszáztíz kérdésnek kell megfelelni
Bár az ESG-törvényt már jó ideje elfogadta a magyar Országgyűlés, a lényeges részletszabályok természetükből adódóan csak részletekben érkeznek, így az is most derült ki, hogy milyen kérdéseknek kell megfelelnie a magyar vállalkozásoknak. Szintén fontos, hogy a legutóbbi SZTFH-rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, de időt hagynak az üzleti szférának. Ugyanis a dokumentum értelmében
a vállalkozásoknak a 2024. üzleti évi tevékenységükre vonatkozó rendszeres kockázatelemzést 2025. június 30-ig kell elvégezniük.
Terjedelmi okokból mind az ötszáz kérdést nem soroljuk fel, de néhány érdekességet azért összeszedtünk a 13/2024. (VIII. 15.) számú rendeletből.
A rendelet szerint a környezeti kockázat körébe különösen azokat a kockázatokat kell besorolni, amelyek a környezet – használat, terhelés vagy szennyezés miatti – károsodásával, valamint az éghajlat vagy természeti események, illetve tényezők változásával kapcsolatos negatív változás kockázatát jelentik.
A társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat körébe a jogszabályalkotó szerint különösen azokat a kockázatokat kell besorolni,
amelyek az alapjogok tiszteletben nem tartása, a családok támogatásának hiánya, a méltányos munkafeltételek biztosításának elmaradása vagy a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a tisztességtelen, átláthatatlan vagy rosszindulatú vállalkozási gyakorlatok következtében merülnek fel.
A rendelet értelmében a vállalkozás köteles megfelelő korrekciós intézkedéseket hozni a káros hatások megszüntetése érdekében, és ha a káros hatás nem szüntethető meg azonnal, a vállalkozásnak kötelessége minimalizálni a káros hatás mértékét.
Az SZTFH szerint a vállalatirányítási kockázat körébe különösen azokat a kockázatokat kell besorolni, amelyek a nem megfelelő vállalati magatartáshoz, illetve vállalatirányítási tevékenységhez, intézkedéshez vagy szabályozáshoz kapcsolódnak, beleértve a pénzmosás, a vesztegetés és a korrupció elleni intézkedések hiányát vagy a vállalkozás működéséhez kapcsolódó jogszabályokkal, így különösen az adózási szabályokkal kapcsolatos jogsértéseket, továbbá a nem megfelelő panaszkezelési tevékenységet is.
