Egy tanulmány szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán az elmúlt évtizedben dolgozó bírák közül legalább 12-en olyan civil szervezetnél dolgoztak, amelyeket a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány finanszíroz.
A neves francia jogtudós Gregor Puppinck a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) dolgozó civil szervezetekhez köthető bírók háttérét vizsgálta.
„Egyre inkább jelét láttam annak, hogy egyes civil szervezetek milyen nagy befolyásolással bírnak” – nyilatkozta Puppinck a Kossuth Rádió Vasárnapi Újságának a tanulmány elkészítéséről, melyben az elmúlt évtizedben a bíróságon dolgozó 100 bíró nyilvánosan elérhető életrajzát vizsgálta meg.
Nem szükséges bírói tapasztalat
A 200 oldalas tanulmány szerint a milliárdos Soros György különösen a kisebb országok befolyásolásában jár élen, ahonnan bírói gyakorlattal nem rendelkező aktivistáikat, jogi szakértőiket küldik Strasbourgba a hozzá köthető szervezetek.
Ezekben az országokban pedig kevés az olyan bíró, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik és huzamosabb ideig a bíróságon dolgozott volna, ezért helyettük inkább korábban a civil szervezeteknél tevékenykedő bírókat, jogi aktivistákat, szakértőket küldik Strasbourgba.
Ennek oka, hogy az EJEB tagságnak nem a bírói gyakorlat, elegendő „elismert szakértelemmel bíró jogásznak” lenni (Az emberi jogok európai egyezménye XXI. cikk). Az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja lehet tehát ügyvéd, tanár vagy akár egy olyan jogvédő is, aki korábban aktivista volt.
Megfigyelhető tendencia, hogy ezek a személyek először a civil szervezetek képviselőjeként dolgoztak a strasbourgi intézménynél, majd később lettek bírók – mondta.
A tanulmány szerint 100 vizsgált bíróból 22 valamilyen módon összefüggésbe hozható civil szervezetekkel, közülük 12-en pedig a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvánnyal.
„Ez nagyon-nagyon nagy szám (…), ami problémákat vet fel, hiszen olyan mértékben összpontosul a Nyílt Társadalom pénze és szürkeállománya a testületben, hogy az már befolyásolással bír” – fogalmazott Puppinck.
A tanulmányból az is kiderül, hogy az elmúlt tíz évben 88 olyan esetet találtak, amelyeknél felmerül a gyanú, hogy civil szervezetek befolyásolhatták az ügyeket. Szerinte a jelentés segíthet felnyitni a bíróságon dolgozók szemét, „hogy tudják, kik ülnek mellettük.”
Gregor Puppinck tanulmányát megmutatta több egykori és jelenleg is aktív bírónak is, akik mindannyian arra kértek, hogy hozza nyilvánosságra az anyagot.
Megszabadítani a Bíróságot a civil szervezetek befolyásolásától
Elmondta, hogy a tanulmánnyal az volt a célja, hogy megszabadítsák a bíróságot a civil szervezetek befolyásolásától és változások történjenek a testület szervezeti funkciójában.
Véleménye szerint az lenne a helyes, ha a különböző államok által deklarált emberi jogok mentessé válnának az ideológiáktól, amelyeket a nagy civil szervezetek diktálnak. „Tudom, hogy nehéz munka, de szét kell választani az emberi jogokat az ideológiáktól, amelyek nagy többségben liberális ideológiák” – fogalmazott.
A jogi végzettségen kívül tulajdonképpen egyetlen nem szubjektív feltétele van az EJEB bírói karába kerülésnek. Az emberi jogok európai egyezményének XXI. cikkében ezen kívül mindössze annyi szerepel, hogy „hivatali idejük alatt a bírák nem vállalhatnak semmi olyan tevékenységet, amely összeférhetetlen a függetlenségükkel és pártatlanságukkal vagy egy teljes munkaidőt igénylő tisztség betöltésének követelményeivel.” Magyarán a korábban vállalt olyan pozíció, ami politikai függőségre utal nem kizáró ok.
Az interneten több nyelven is elérhető tanulmányt Puppinck annak megjelenése előtt elküldte az EJEB elnökének is, de választ nem kapott.
Angol nyelven a tanulmány rövid összefoglalója ITT olvasható, a teljes változat innen tölthető le.
