A 37-es útról Tolcsva felé lekanyarodva juthatunk el a hegyek közötti településre.
A zempléni hegyvidék magyar és szlovák falvai között az elzárt Komlóska (Komlos) napjainkig megőrizte XVIII. századi telepeseinek ruszin nyelvét, s kultúrája is számos rokon vonást mutat az Északkeleti-Kárpátok szláv népeivel.
A mostoha adottságú vidéken a föld nem tudta eltartania népességet, a szegényes kenyeret az erdőmunka, a famunkák, az erdei gyűjtögetés, valamint a szarvasmarha- és juhtartás biztosította. Még a XIX. században is erdőirtások révén hódítottak el újabb földterületeket az erdőtől. Ma az erdő elsősorban a kirándulásra csábító gyönyörű túraútvonalakat jelenti a vendégszerető falu lakosainak és látogatóiknak.
A település határában a Darnó-hegyen van Pusztavár-romja.
Tájékozódási pontok a faluban:
a. Polgármesteri Hivatal
b. Görögkatolikus templom
c. Iskola
d. Postahivatal
e. Művelődési ház
f. Ruszin tájház
g. Óvoda
h. A falu turistaháza
i. Anna-ház
j. Veronika vendégház
k. Vegyesbolt
l. Italbolt
m. Ruszin szabadidő- és szoborpark
n. Napsugár vendégház
A görögkatolikus templom
„A templom a falu szíve, a mennyei paradicsom képmása…”
A település görögkatolikus temploma 1820-ban épült a falu fölé emelkedő dombra. Első paróchusa Mihályi János volt, aki 1820 és 1823 között szolgálta itteni híveit. Komlóskán máig hagyományosan a templom köré temetkeznek. A templom előtt, a temetőben és az utak mentén több útszéli kereszt található a keleti egyházban hagyományos két dimenziós ábrázolásokhoz ragaszkodva, nem szobor korpusok, hanem festett pléh Krisztusok. A görögkatolikus egyház, így Komlóska görögkatolikus közössége is mindig a legszebbet akarta és akarja adni az Úrnak. Ez jelenik meg a komlóskai templom történetében is. A falu szépülésével párhuzamosan szépül az Istenháza is.
A templomon – kívül-belül – egyaránt nyomon követhető az a fejlődés, amely a településre jellemző az elmúlt 9 esztendőben. Komlóska lakosai nagyon ragaszkodnak a történelmükhöz, a régi tárgyakhoz. Az épület folyamatos megújítása ennek szellemében folyik és a következő években is folytatódik.
A komlóskai templom, csarnoktemplom dongaboltozattal lefedve. Belépve tekintetünk az oltárra szegeződik, mint általában a lineáris elrendezésű templomoknál. A görögkatolikus templomokban megszokott a templomhajót és a szentélyt elválasztó képállvány, az ikonosztáz hiányzik innen. A templom gazdag díszítettsége pótolja az ikonosztáz hiányát. A két pillérrel tagolt templom belsőt csodálatos, aranyozott gipsz stukkók uralják. Ez a stukkódíszítés szinte egyedülálló a magyarországi templomok, a görögkatolikus templomok között. A felújítás során megszépült belső térben ma hangsúlyozottan ez jelenik meg, magára vonva a tekinteteket.
A templom eredeti falfestése az építést követő évtizedekben készült (napjainkban restaurálták). A boltozat falfestményei közül a templomhajóban az első: Vízkereszt. A második: Feltámadás. A szentélyben látható : Mária megkoronázása. Utóbbit 1954-ben Petrasovszky Emmanuel készítette.
A szentélyben baldachinos menza van. Az oltárkép a templom védőszentjének ünnepét ábrázolja, Jézus mennybemenetelét. A képen csodálatosan látható, hogy Krisztus itt hagyja a lábnyomát. Mintegy sugallva: „Mi a Krisztus lábnyomában haladó emberek vagyunk.” Tudjuk, hogy a görögkatolikus templomokban különös jelentőséget kapnak az ikonok, a falfestmények. Nem dekorációk, hanem mintegy bibliaként, a múlt megjelenítői, tanítói. Feladatuk, hogy a falakat az Úr és szentjei jelenlétével töltsék meg. Ez történik itt ebben a templomban is.
A templomhajóban az első pilléren jobb oldalon az Istenszülő Mária képét, a bal oldalon Krisztus ábrázolást láthatunk.
Az eredeti állapotára felújított templom mellett a közösség a régi cirillbetűs evangéliumot is restauráltatta. Folyamatosan felújíttatják a régi miseruhákat, kelyheket. Mindezek kifejezik kötődésüket a régi tárgyakhoz, szokásokhoz. Máig őrzi a település lakossága a régi hagyományokat is: a vízszentelést a patak partján tartják, a búzaszentelést a földeken.
Tájház
A Zempléni-hegység-területén, így a Komlóskán található házakat a néprajztudomány az északi magyar háztípusba sorolja. A szoba, pitvar, kamra beosztású lakóházak határozták meg egykoron a falu képét. A házak mögött az udvaron istálló, csűr, sertésól, kút alkotta a gazdasági épületeket.
Az 1980 óta múzeumként működő Ruszin Tájház Komlóska népi építészetét és hagyományos lakáskultáráját mutatja be. Az épület a XIX. század első felében készült. Szoba, pitvar és ól. Falazata gerendavázra épített sárral tapasztott paticsfal, zsupszalmával fedett. Berendezése az 1900-as évek első évtizedét mutatja be. A lakóház legfontosabb helyisége a többfunkciós szoba. Ez a család élettere. Magyarországon csak itt a komlóskai tájház szobájában maradt meg eredeti formájában a kabolás kemence a mellé épített masinával. A kürtő a füstöt a pitvarbeli szabadkéményen keresztül vezette ki a szabadba.
A szoba berendezéséhez tartozik a két karosláda is, melyek 1888-ban ill. 1895-ben készültek Sátoraljaújhelyen, jellegzetes festett bútorok. A szoba közepén nagyfiókos asztalt, a két ablak között komótot, egyik ill. másik sarokban magasra vetett koronás végű 1895-ben, ill. egy alacsonyabbra vetett 1900-ben készült ágyat találunk még. Üvegpoharak, keménycserép csészék, sárospataki tálak, cseréplábas, drótozott szilke , öntösvas fazekak idézik az egykori tulajdonosok használati tárgyait. Találunk itt feszületet, máriapócsi képet, szentképeket, világháborús emlékképet, családi képeket. A lakóház pitvarát fallal kettéosztották, a szabadkémény alatti részt tárolóhelyként, kamraként használták.
Cím: KomlóskaRákóczi F. út 2
Tel: +36 (47) 338 127
E-mail: [email protected]
Web: http://www.komloska.hu/
