forrás: Arcvonások/Kossuth Rádió

Egyszerű falusi legényként kezdte, munkájában végigjárta a ranglétrát, miközben számos nagyüzemi fejlesztés fűződik nevéhez. Decemberben ünnepli 81. születésnapját. Hitvallásában rögzíti: a kolbászkészítés nem könnyen múló szerelem, az élete kiszámíthatatlan része. A szakma Kolbászkirályként tiszteli, nemrégiben pedig életműdíjjal is elismerték. Dékány Ferenc, a gyulai és csabai kolbász nagyüzemi gyártásának megteremtője, a kolbászok mindentudója.

„A kolbászkészítés nem csupán hivatás, vagy csak könnyen múló szerelem, az életem kiszámíthatatlan része és eleme.”

– A kolbász szeretetét már az anyatejjel együtt szívtam magamba. A szakmába beleszülettem, hisz édesapám Nagykamráson volt hentes, mészárosmester. Fényképek bizonyítják, hogy már gyerekkoromban mindig ott sündörögtem a disznó- és marhavágások körül. A piacon a kereskedelembe is hamar beletanultam. „Hogy viszik, hogy hordják, már csak a tepsit nyalják” – állandóan ezt kiáltottuk a friss kolbászok eladása közben. Az illatukat még mindig érzem, az egész életemre kihatottak – emlékezett vissza Dékány Ferenc a Kossuth rádió Arcvonások című műsorában.

Dékány Ferenc. (MTI-fotó: Rosta Tibor)

A világháború idején nagy tisztességnek számított a mészárosszakma, ám amikor édesapját kuláknak könyvelték el, hirtelen nehézzé vált az élete. Az általános iskola befejezése után egy évet várnia kellett, hogy gimnáziumba mehessen. Végül a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban érettségizett, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre azonban nem vették fel. Hiába felelt meg, „helyhiány miatt” nem lehetett hallgató. Ezután a téesz helyett a gyulai húsipari vállalat műszaki tanulója lett, a szegedi szalámigyárban is dolgozott, és elvégezte a húsipari technikumot. Az élelmiszer-ipari főiskolát munka mellett, levelező tagozaton teljesítette, így szerezte meg az élelmiszeripari üzemmérnöki oklevelet.

Később aztán sorra jöttek a szakmai sikerek. A gyulai és a csabai húsipari vállalat összevonása után utóbbi nagyüzemivé alakításában már tevékenyen részt vett. A munkatársait, akit csak lehetett, technikumba vagy főiskolára küldte, hogy képzettebben még jobban tudják segíteni munkáját. – Soha nem féltem attól, hogy bármelyikük is ki akar majd túrni a pozíciómból. Azon voltam, hogy minél több és jobban tanult munkatárssal dolgozzam együtt, ami előrevitte az üzemet. A mai napig azon vagyok, hogy valami újat csináljak, a piac törvénye is azt követelte és követeli meg, hogy mindig újítsunk – fogalmazta meg.

Dékány Ferenc tevékenykedése alatt a Gyulai Húskombinát Közép-Európa egyik vezető üzemévé nőtte ki magát. Több mint 40 országba szállított gyulai, az orosz piacra pedig turista- és csabai kolbászt. Még a NATO ciprusi bázisára is jutott a termékekből, Magyarországról a vállalat volt az első, amely ilyen piacokra is elért.

A Kolbászkirály nyugdíjazásáig, 35 éven keresztül dolgozott a húskombinátnál. Nyugdíjasként sem állt azonban meg, hazai és külföldi cégeknek adott tanácsokat, majd vezető lett a Csabahúsnál. 13 évig vezette a céget, mindvégig eredményesen működtetve. A Csabahús után a nyugodt időskor helyett kisebbik fiával céget alapított, családi vállalkozásuk pedig számos díjnyertes terméket állított elő azóta. A mai napig mindennap dolgozik, de számára ez nem is munka, inkább szenvedély. – Minden éjjel a kolbásszal álmodom, azon gondolkodom, mit csináltam jól vagy mit lehetett volna jobban. Az ad energiát, ha kolbászt tudok csinálni. Nem szabad megállni, mindig menni kell előre, egy igazi kolbászmesternek mindig fejlődnie kell – osztotta meg titkát. Ebben az sem gátolja meg, hogy már túl van két infarktuson.

A Kolbászkirály természetesen nem csak készíti, fogyasztja is paprikás étket. – Mindennap kolbászt eszem kolbásszal. Gyulaival kezdem a napot, és csabaival zárom, minél kevesebb kenyérrel. A benne lévő paprikában annyi antioxidáns van, hogy vitaminokat sem kell szedni. A kolbász gyógyszer, csak nem szabad túlzásba vinni a fogyasztását. Rossz kolbász egyébként nincs, csak rossz kolbászevő – állapította meg Dékány Ferenc.