Kockázatos manővert terveznek az Európai Űrügynökség tudósai: közelebb akarják navigálni a Rosettát a
67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz, hogy az űrszonda képes legyen kommunikálni az üstökös felszínén lévő leszálló egységével, és megkezdhessék a kísérleteket az univerzum titkainak feltárására.
A Philae nevű leszálló egység hét hónapig tartó hibernálódás után a hét végén kelt életre és küldött jeleket a Rosettán keresztül a Földre. A Philae tízéves utazás után november 12-én landolt az üstökös egy árnyékban lévő felszínén, ahol rövid adatgyűjtés után napelemes tápegységei lemerültek.
Ahogy az üstökös egyre közelebb kerül a Naphoz, a tudósok azt remélik, hogy a Philae képes lesz elegendő energiát termelni ahhoz, hogy felújítsa tudományos kísérleteit.
Ehhez azonban az űrszondának közelebb kell kerülnie az üstközöshöz, mintegy 180 kilométerre kell megközelítenie azt és ott pályára állni a jelenlegi 220-240 kilométeres távolság helyett.
Ez egy kockázatos lépés, mivel az üstökös augusztus 13-án kerül a legközelebb a Naphoz, és akkora portömeget lök ki, hogy megbéníthatja a Rosetta berendezéseit, amelyet pozícionálásához használ.
„Az üstökös nagyon, nagyon aktív jelenleg, olyan mintha azt kellene elképzelniük, hogy gépkocsijukkal egy hatalmas hóviharon kell keresztülhaladniuk” – magyarázta szerdán Elsa Montagnon, az ESA Rosetta repülési igazgatóhelyettese a párizsi nemzetközi légi show-n tartott sajtóértekezletén.
„Úgy gondoljuk, hogy biztonságos lesz a manőver, de ha azt látjuk, hogy az üstökös aktivitása még erősebb lesz, vissza kell vonnunk a Rosettát közeléből” – tette hozzá.
A szakemberek azt remélik, hogy a Philae által az üstökösön végzett fúrásokkal szerzett anyagminták feltárhatják a részleteit annak, hogyan keletkeztek a bolygók és esetleg maga az élet. Az üstököst alkotó kőzet és jég ősi szerves molekulákat őriz, olyan mintha egy időkapszula lenne.
A terv megvalósítását egy kevésbé kockázatos művelettel kezdik, a műszereket arra használják, hogy „kiszagolja” az atmoszférát, mielőtt elkezdenék mozgatni a Philae-t, hogy anyagmintákat vegyen a következő hónapokban, semmint a következő hetekben – mondta Jean-Pierre Bibring, a Philae-kísérleteket vezető tudós.
Ha a leszálló egység novemberben a tudósok által kiválasztott helyen landolt volna, a Philea már nem dolgozhatna, mivel az őt körül vevő környezet túl forró lenne műszerei működéséhez – magyarázta Bibring.
Köszönhetően az árnyékos helynek, képesek vagyunk felébreszteni és egy hosszas kutatást kezdeni vele. Abban a helyzetben vagyunk, hogy nemcsak felébresztjük, de felújítjuk a tudományos kísérleteket olyan nagyságban, amely minden várakozásunkat meghaladja – tette hozzá.
Forrás: metropol; Kép: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
