forrás: Helyi Híradók
Tömegesen kerülhetnek utcára a kutyák az állattartási törvény ismételt szigorítása miatt. Január elsejétől ugyanis tilos láncon tartani az ebeket. Battonyán a sintértelepre többen jelezték: nem tudják másként megoldani a kutyájuk elzárását, ezért maguk adják le a kutyájukat a gyepmesternek.
Magas pénzbüntetésre számíthat az, aki január elseje után is láncon tartja a kutyáját. Az állatvédelmi törvény szigorítása szerint a gazdák még kis időre sem köthetik se rövid, se hosszú, úgynevezett futóláncra a házörzőket. Miközben egyes kutyatartók panaszkodnak a szigorítás miatt, az állatvédők határozottan állítják, hogy a láncon tartástól szenvednek az állatok: a kutya élettere beszűkül, ingerszegény körülmények között él és emiatt agresszívvé is válhat.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Az Európai Unió régebbi tagállamaiban már természetesnek számít az, amihez most Magyarországnak is hozzá kell szoknia. A szabályt megalkotók szándéka megkérdőjelezhetetlen: rákényszeríti a gazdákat a felelősebb hozzáállásra. A törvény betartása és főleg betartatása azonban nehézkes lesz. A Helyi Híradók által megkérdezett szakemberek szerint hazai körülmények között olykor indokolt lehet a kutyák láncra kötése, de az új szabály betartatása egyik napról a másikra szinte lehetetlen.
A szabályozás hírére Battonyán tömegesen jelezték a kutyatartók a helyi gyepmesternek és menhelyeknek, hogy nem tudják betartani az új előírást, ezért maguk vitetik el az állataikat. Félő, hogy sokan lesznek olyanok, akik egyszerűen kirakják az utcára az ebeket. A Battonyai Állatmentők képviselője, István Tiborné kilencven olyan kutyáról tud, amelyik sorsa megpecsételődhet. Azt mondja: az új szabályozás ebben a formában nem megfelelő, ezért mielőbb át kellene dolgozni.
„Igyekszünk meggyőzni a gyepmesterrel együtt a kutyatartókat, hogy oldják meg felelősen a kutyatartást az új szabályozás keretein belül is. Ennyi állatot sem a gyepmesteri telep, sem az állatmenhely nem tud befogadni” – jelenette ki István Tiborné.
Magyarországon több ok miatt tartják láncon a kutáykat: ne tudjon megszökni, ne tegyen kárt a kertben, a fegyelmezetlen jószág ne ugráljon az emberre, vagy mert harapós. A láncon tartás nem csak vidéken, hanem a kisvárosokban, de még a nagyvárosok kertvárosi részein is jellemző – tudtuk meg az esztergomi Bogáncs Kutyaotthon vezetőjétől.
„Tapasztalataink szerint a láncon tartás éppúgy jellemző lehet a szolidabb anyagi helyzetűeknél, mint a jobbmódúaknál, de előfordul magukat tudatosnak tartó, intelligensebb kutyatartóknál is” – emelte ki Pálmai Andrea. Hangsúlyozta: ezzel együtt nem állítható, hogy nincs olyan élethelyzet, amikor ne lenne szükséges megkötni az állatot. Nem egy olyan esettel találkozni, hogy a gazda nem tudott egyebet tenni a kutyával, minthogy megkötötte egy hosszú kifutóra. Akad számos olyan állat, amelyiknek semmiféle kerítés nem jelent akadályt a szökéshez.
„Kicsit azért átestünk a ló túloldalára ezzel a szabályozással, alapvetően viszont pozitívan értékelhető a változtatási szándék, hiszen egyet ismét előre léptünk a felelős állattartás terén. A magyar kutyatartási felfogást még egyelőre nem lehet érettnek nevezni, de haladunk előre” – mondta.
A menhelyvezető kitért arra is, hogy az új szabályozás betartatása szinte lehetetlen lesz. Nincs ugyanis külön apparátusa erre az illetékes és felelős önkormányzatoknak, így ellenőrzés híján lényegében csak a szomszédok feljelentése alapján kaphat majd büntetést egy-egy kutyatartó. Akkor azonban igencsak súlyos bírságot. Mindezzel együtt – a megkérdezett szakemberek úgy vélik – van és lesz is olyan kutya, amelyiket láncon tartják majd.
