Bár a koronavírusról szóló híradások most mindent felülírnak, még a klímaváltozás következményei körüli vitákat is, muszáj arról beszélnünk, hogy ez a globális jelenség milyen hatással van az emberi egészségre.
A lezárások miatt a széndioxid-kibocsátás kevesebb, mint a nemzetközi egyezményben szabályzott, de ha nincs pandémia, ezeket a korlátokat jelentően túllépjük.
A Covid-19 előtti szigorú klímapolitikát a járvány valamelyest felülírta, mégis továbbra is napirenden van, bár a hírekben a napi halálozási szám, valamint az intenzív osztályon ápolt betegek száma ezt megelőzi.
Foglalkoznunk kell a klímaváltozás következményeivel
A közvetlen következmény az, hogy a forró nyári napokon, amikor melegrekordokat döntünk meg tízezrek lesznek rosszul és százak halnak meg a trópusi melegtől. A klímaváltozás által okozott bozóttüzek, árvizek, részecske-szennyeződések, UV-sugárzás pedig közvetlenül befolyásolják az emberi életeket, emberi egészséget.
Európában a hőhullámok több áldozatot követelnek, mint a hatalmas hidegek. A hő eloszlásához a testből az erek kiszélesednek és a vérnyomás csökken. Ekkor izzadási folyamatok indulnak be, amelynek során sót vesztünk, amit pótolni kell. A vér besűrűsödik, amit a szív fokozott izommunka által tud csak eljuttatni a különböző testtájakba. Az ebből eredő stressz miatt a megfigyelésre szakosodott sejtek kidobják a gyulladásos mediátorokat és aktiválják a véralvadási faktorokat. A trombózis kockázata nő.
Vesekárosodás és hőguta
Különösen azok veszélyeztetettek, akiknek már meglévő betegsége van, például cukorbeteg. Ha vérnyomáscsökkentő szed valaki, szervezetének nehézségei lehetnek a magas külső hőmérséklet miatt. Az alacsony vérnyomás megnehezíti az izzadást, különösen az idősebb embereknél, mivel a testhőmérséklet elveszti egyensúlyát és hőguta következik be. A test 30 fokos külső hőmérsékleten végzett könnyű munkával is napi 2-3 liter folyadékot veszít. Megfelelő utánpótlás nélkül még a vesék sem tudják már megfelelően ellátni a funkciójukat.
Meddőség és magas hőmérséklet
Elvégre még egy meleg hálószobában pihenni sem lehet. Az állandó stressz ráadásul növekszik. Ez szintén növeli az agy ellátásának kockázatát, így stroke is bekövetkezhet. Ezért a klinikák legalább néhány légkondicionált kórházi szobát szeretnének az érzékeny betegek számára. Egy tanulmány kimutatta, hogy egy ilyen körülményben a betegek gyorsabban talpra állnak és lerövidül a fekvőbeteg-tartózkodás.
Fiatalok számára szintén veszélyes a meleg, mivel a sperma megnövekedett környezeti hőmérséklete megtermeli a heréket, csökkenti a spermium minőségét, és ezáltal ronthatja a termékenységet.
Bőrrák az ózonréteg rései miatt
Az üvegházhatást okozó gázok okozzák, hogy az év folyamán a Földet védő ózonrétegének nagyobb vagy kisebb lyukai újra és újra elszakadjanak. Az évente növekvő napsütéses napok száma az UV-expozíció miatt egyre masszívabbá válik. Ezért nem meglepő, hogy bőrdaganatos betegségek száma jelentősen emelkedett az elmúlt években, és századunk kezdete óta több mint kétszeresére nőtt.
Ha gyakran leég, a halálos fekete bőrrák kockázata már gyermekkorban megduplázódik, akár háromszorosára, de a szem károsodása és a megfelelő gyulladások hátterében is gyakran a túlzott UV-sugárzás áll. Ha meg akarja magát védeni a leégéstől, figyelje az UV-jelentéseket, az időjárásjelentések végén vagy a meteorológiai témájú weboldakon.
A füst kiváltja az Alzheimer-kórt
Aki fosszilis tüzelőanyagokkal termel energiát, legyen az ipari szállítás vagy fűtés céljából, nem hagyhatja figyelmen kívül a levegőszennyezés és a finom por kérdését. A piszkos levegő a felelős ezért elsősorban világszerte. Az asztmások száma folyamatosan növekszik, különösen veszélyeztetett embercsoportoknak számítanak, kiváltképp a jelenlegi járványban.
Az olyan országokban, mint például India, ahol a levegő minősége eredendően gyenge, a halálozások száma tovább is növekszik. Mexikóban egy tanulmány kimutatta, hogy közvetlen összefüggés van az egyre növekvő számú Alzheimer-kórban szenvedő betegek és a dohányzás között. Londonban egy állatokon végzett tanulmányban a tudósok kimutatták, hogy a városi levegőben lévő nehézfémek túllépik határértékeket, hosszú távon az agy anyagának lebomlásához vezetnek.
Trópusi rovarok által okozott fertőzések
Mind a vízen, mind a szárazföldön történő szállítás során a növény- és állatvilág az éghajlattal változik. Az egyre jobb életkörülmények, fokozódó felmelegedés a kullancsok – és ezáltal a borreliosis és a nyár eleji meningo-encephalitis – által terjedő betegségek szempontjából is. Egy korábban ismeretlen trópusi kullancsot, a hialomát, nemrégiben találták meg először Németországban. Kétszer-háromszor akkora, mint a hazai kullancsok, és és Eurázsiában attól tartanak, hogy a krími-kongói láz terjesztője, amely – gyakran végzetes – vérzéssel járó megbetegedést okoz.
A nyugat-nílusi vírust Európában először 2018-ban találták meg. Influenzaszerű tüneteket okoz, és azóta vektorként alkalmazkodott az őshonos szúnyogfajokhoz. Más veszélyes vírusok, például a Dengue- vagy a Chikungunya-vírust szállítja- többek között – az ázsiai tigrisszúnyog, amely ma már otthon érzi magát nálunk a klímaváltozás és a globalizáció miatt.
A Bayreuthi Egyetemen kiválasztható projekt, amely az időjárástól függően állítólag tájékoztatja a lakosságot az új vírusok által jelentett veszélyről.
Egyre több allergia
Egyre több embernél alakul ki allergia életük során, súlyos reakciók lépnek fel, amelyek akár allergiás sokkig is vezethet. Az Amerikából származó ürömlevelű parlagfű egyetlen növénye hárommilliárd pollent termel. A magok 40 évig is szaporodóképesek. Ha valaki ilyen növényre bukkanna, azonnal, nagyon körültekintően ki kell dobni a szemetesbe (!) – és nem a komposztra – és jelentse a helyszínt a hatóságoknak!
De más növényi allergének is allergiát okoznak. Az éghajlatváltozás miatt a mogyoró és a nyír virágpora a korábbinál jóval hamarabb repül a növekvő meleg időszakoknak köszönhetően. A levegőben lévő por és koromrészecskék fokozzák az allergiás reakciókat. Ez azt jelenti, hogy a tünetektől mentes idő, amelyben a szenvedő szervezet felépülhet, egyre kevesebb. Még az érintettek sincsenek gyakran tisztában hátrányukkal. A tanulmányok egyértelműen azt mutatják, hogy a kezeletlen szénanátha az összes gyermek csaknem felénél egy szinttel csökkenti az iskolai osztályzatot.
Izomerő és zöldség helyett autók és karaj
A forró napokra, a katasztrofális világeseményekre, de a pollenszámra vagy a rovarcsípésekkel terjedő veszélyes vírusokra vonatkozó korai figyelmeztető rendszerek legalább enyhíthetik a környezeti körülményeink változásai által okozott növekvő veszélyeket. Ennek ellenére társadalmunkat bíztatjuk, hogy változtasson a viselkedésében annak érdekében, hogy ne rontsuk el a modern orvostudomány fejlődését a környezetünk károsításán keresztül.
Azok, akik korlátozzák a fosszilis tüzelőanyagok égését, vagy nélkülük fordulnak közvetlenül a globális felmelegedés megállításához, akik feleslegesen nem utaznak autóval, hanem kerékpárral vagy gyalogosan közlekednek, valami jót saját egészségük érdekében. Ugyanez vonatkozik a húsfogyasztásra az ebédlőasztalnál. Enyhíti a szív- és érrendszerre nehezedő terhelést, ugyanakkor segít csökkenteni a CO2-kibocsátást: nemcsak a hazai mezőgazdaságban, hanem a feltörekvő országokban is, ahol gyakran értékes területeket áldoznak fel exportállattenyésztés érdekében.
Várható pandémia
A „The Lancet” neves angol folyóirat főszerkesztője a következőképpen írja le a globális helyzetet: „Sem a globális felmelegedés, sem a Covid-19-hez hasonló zoonózis nem váratlanul érte a világot”. Végső soron mindkét körnek ugyanaz az oka, nevezetesen a természetes élőhelyek csökkenése az emberi beavatkozás következtében. A jelenlegi vizsgálatok azt mutatják, hogy már nem engedhetjük meg magunknak a természet és a biológiai sokféleség védelme nélkül azt, hogy pusztító hatással legyünk a Földünkre. ”
Címlapkép: Hirmagazin.eu
zoldmagazin
