forrás: hirado.hu/Helyi Híradók
Alig néhány éve maradt a világnak arra, hogy sikerüljön megelőzni egy katasztrofális következményekkel járó klímaváltozást. Pedig a kellő tudás és a megfelelő mennyiségű pénz is rendelkezésre áll ehhez – véli Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője. Álláspontja szerint három idei világtalálkozó eredményétől függ, sikerül-e összefogni az egész emberiséget fenyegető katasztrófa megállítása ügyében.
Szinte a lehetetlenre vállalkozott Kőrösi Csaba, Magyarország korábbi ENSZ-nagykövete, mikor elvállalta annak a maratoni tárgyalássorozatnak a vezetését, mely a világ fenntartható fejlődési céljait hivatott kijelölni a következő tizenöt évre. Kenyai kollégájával másfél évig vezették azt az üléssorozatot, amely végül 193 ország, civil szervezetek és gazdasági érdekcsoportok megegyezéséig vezetett.
„Megszületett az a tizenhét fenntartható fejlődési cél, melyeket ha legalább nagy részben sikerülne megvalósítani, akkor nemcsak a jelen, de a jövő generációk megélhetését is biztosítani tudnánk” – fogalmazta meg Kőrösi Csaba, aki a napokban a „környezeti diplomáciai” munkája elismeréseként megkapta a bonni székhelyű Környezeti Jog Nemzetközi Tanácsa és a New York-i Pace Egyetem által évenként adományozott rangos Elizabeth Haub-díjat.
Nagyra törő célok
„Az igazi kérdés talán nem is az volt, hogy sikerül-e megállapodni, hanem az, hogy mennyire ambiciózus célokat tudunk kitűzni, tehát képesek leszünk-e az irányváltásra” – fejtette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője. A célok között szerepel egyebek mellett az éhezés, a mélyszegénység felszámolása, a nők teljes egyenjogúságának biztosítása, a városok, települések hosszú távon is élhetővé, biztonságossá tétele, illetve a fenntartható mezőgazdaság megteremtése.
Magyarország számára különösen fontos, hogy ezek közé bekerült a fenntartható vízgazdálkodás minden korábbinál szélesebb körű biztosítása. Ezen a területen ugyanis mind tudásban, mind technológiai fejlettségben a világ élmezőnyéhez tartozik az ország, és a hazai gondok megoldása mellett sok más országnak is segítséget nyújthat. Meglepő módon azonban a klímaváltozás megfékezése – mely az egyik legfontosabb ok, amiért a fejlődési pályát módosítani kell – sokáig nem élvezte a tagországok osztatlan támogatását.
„Sokszor úgy tűnt, nem fogunk egyetérteni abban, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem az emberiség legfontosabb céljai közé tartozik” – magyarázta el Kőrösi Csaba. Végül győzött a józan ész, de azóta már az is kiderült, hogy a klímaváltozás megfékezéséhez azonnali beavatkozásra van szükség.
Még nincs késő
A szakember álláspontja szerint három idei csúcstalálkozó eredményétől függ az emberiség esélye a fenntartható jövőre. Az elsőn, az etióp fővárosban tartott pénzügyi csúcson Kőrösi Csaba szerint egyértelműen kiderült, hogy a világnak megvannak az anyagi forrásai a fejlődés fenntartható irányba fordításához, és ezeket az államok és a gazdasági szereplők remélhetőleg hajlandók is lesznek mozgósítani. Ez jó előjel ahhoz, hogy hasonló egyetértés alakuljon ki a szükséges egyéb erőforrások biztosításához is.
„A tettekkel már nem várhatunk tovább. Az erőnk most még elég ahhoz, hogy megfékezzük a klímaváltozást, de ha további öt évet késlekedünk, már nem leszünk képesek kezelni” – hangsúlyozta a szakember. Az ENSZ a következő tizenöt év fenntartható fejlődési céljairól a szeptemberi New York-i csúcstalálkozóján tárgyal, ahol az esemény sorsdöntő szerepét elismerve Ferenc pápa is beszédet tart. Az emberiség jövőképét alapvetően meghatározó klímaváltozás megállításáról a decemberi, párizsi klímacsúcson kellene részletes megállapodásra jutni.
Egy sorsdöntő év
Áder János köztársasági elnök Élő bolygónk klímakampánya is a világméretű mozgósítás része, melynek az a célja, hogy az emberek jobban megértsék a fenyegető veszélyeket és nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra, hogy azok érdemi megállapodásokat kössenek.
„A társadalom meglepően nagy része érti az éghajlatváltozás következményeinek súlyát. A megkérdezett magyarok több mint négyötöde véli úgy, hogy ha a megoldásért felemeli a szavát, azt a döntéshozók sem hagyhatják figyelmen kívül. Értik és tapasztalják, hogy klímaváltozás hatásai a korábban gondoltaknál is drasztikusabban és hamarabb jelentkeznek, ez pedig nem hagy kétséget afelől, hogy most, azonnal kell cselekedni” – részletezte az igazgató.
Kőrösi Csaba úgy véli: a három nagy csúcstalálkozó révén 2015 hasonlóan meghatározó év lehet a történelemben, mint 1945 volt. Ahogyan akkor is, úgy most is azt fogják eldönteni, hogy „merre menjen tovább a világ”, de míg akkor a világ győztes és vesztes országokra oszlott, most nincsenek legyőzött államok. Akkor egy világégésből állt fel az emberiség, most pedig egy veszélyes hanyatlás kapujában áll, amit meg kell és meg is lehet előzni – fejtette ki.
