Normális emberek vagyunk, s mint ilyenek, örülünk annak, ha más is hasonlóképpen gondolkodik az éghajlatváltozásról, klímaváltozásról, mint mi. Ezért is szolgált örömömre Gyurcsány Ferenc ex-miniszterelnök „A klímaváltozás elleni küzdelem a gyermekeink, unokáink jövőjéről szól” című cikke.
Ahogy olvasom a bejegyzást, azon tűnődtem, hogy na, Feri bácsi, azért te is tudsz szívmelengetőt mondani, aztán egyszer csak jön a leleombozás! Basszus! Ilyen bagatel hibát hogy követhet el egy politikus, hogy belekeveri személyes érzelmeit a klímaváltozásról alkotott megítélésébe!
„Orbán kormánya leszavazta azt”
Elképesztő félretájékoztatás! Hogy úgy mondjam, gyomorforgató! Miért kellett ezt Feri bácsi?
Jó lett volna tisztességes tájékoztatást adni, pl. egy ilyet! Tessék csak figyelni!
Így szavazzák meg a magyarok is a klímavédelmi célokat: legyen az EU is populistább!
Június 20-án Magyarország, Csehország, Észtország és Lengyelország megtorpedózta az unió 2050-re kitűzött klímatörekvéseit, így legközelebb csak októberben nyílik lehetőség arra, hogy a célokról tárgyaljanak. Bart István klímaszakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet alapítója, az Energiaklub társelnöke fejtette ki, mi lehet az oka annak, hogy a Kelet-Európa elgáncsolta a klímacélokat. Miután az okra rámutat, megmondja a megoldást is.
Először is a keleti blokk országaiban sokkal csekélyebb a klímaérzékenység, mint a nyugati országokban – írja a klímaszakértő az angol nyelvű portálon. Ennek praktikus oka van: az itteni választópolgároknak nagyobb gondjaik is vannak a klímánál, amit a politikusok pontosan érzékelnek. Éppen ezért ebben a blokkban gyengébbek a zöld pártok is, amit a legutóbbi európai választások során megválasztott zöldpárti képviselők száma is mutat.
A keleti blokkban még mindig akkora a szegénység, hogy a pártok léte az energiaárak alakulásán múlhat. Például Orbán Viktor 2014-es választási győzelméhez vastagon hozzájárult az, hogy az energiára fordított lakossági kiadásokat jelentősen csökkentette, de más országokban is erősen fogják a fűtés- és az üzemanyagárakat. Míg egy átlagos európai háztartásban a jövedelem 4 százalékát költik energiaellátásra, addig ez Magyarországon 7 százalékot tett ki a rezsicsökkentés előtt, most visztont már csak 5 százalékosra tehető. Lengyelországban még mindig a jövedelmük 8 százalékát fordítják energiahordozókra a lakosok, és Csehországban is 7 százalékos ez az arány.
És akkor még csak az átlagos fogyasztóról beszéltünk, a szegényebb néprétegek életében sokkal súlyosabb a helyzet – int Bart István. Morawiecki, Babis és Orbán támogatóinak zöme éppen ezért ezekből a társadalmi rétegekből kerül ki. Orbán a Tanács szavazása után jelezte, hogy az éghajlatváltozási célokat oly módon kell elérni, hogy az ne befolyásolja a magyar háztartások energiaköltségeit, és ez az EU finanszírozását is igényli. Morawiecki hasonlóképpen vélekedett: a 2050-es klímasemlegességi célokat csak akkor lehet elérni, ha azokhoz „konkrét kompenzációs csomagok is kapcsolódnak”.
A kormányfőkhöz hasonlóan tehát az EU-nak is egy „populista” eszközhöz kell nyúlnia Kelet-Európában. Bart István ezt a következőképpen képzeli el: az EU egy új európai éghajlati szolidaritási alap révén közvetlenül támogassa a keleti blokk legszegényebb háztartásainak energiaköltségeit.
– írja a klímaszakértő, hozzátéve: a közvetlen kifizetések gyakorlatilag immunisak a korrupcióra. Vagyis egy ilyen intézkedéssel az éghajlatváltozási szolidaritási alap nemcsak a korrupció csökkentéséhez járulhatna hozzá, hanem az EU is népszerűbbé válna a választók körében. Így végeredményben elérhető lenne az is, hogy Kelet-Európa csatlakozzon a 2050-re kitűzött klímavédelmi célokhoz.
..És még egy dolog! Tegyünk érte, Feri bácsi, közösen, akkor már legyen így, de kérem, egyszer az életben fogadja el Orbán Viktor Miniszterelnükünk áldozatos munkáját és elért eredményeit, amelyek Magyarország lakosságának többségét örvendeztetik, az éveknek minden napjában!
Köszönöm a figyelmeteket!
Hirmagazin.eu (bg)
