A várakozásoknak megfelelően megrohamozták a kis- és középvállalkozások a Nemzetgazdasági Minisztériumot a nemrég kiírt Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kapacitásbővítési támogatásaiért. A szaktárca a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal bővíti a forráskeretet, amivel a külföldi piacra lépést is támogatják majd. Új kutatás-fejlesztési kiírások ősszel érkeznek.
Jelentős az érdeklődés a hónap elején megjelent, a kis- és középvállalkozásoknak szánt kapacitásbővítési pályázatok iránt, a múlt hét végéig csaknem 1630 projektterv érkezett be a gazdaságfejlesztési programért felelős szaktárcához. A pályázatok szakmai elbírálása – a szükséges hiánypótlás után – hamarosan megkezdődik. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) éves keretének módosítása még folyamatban van, nyár végén jöhetnek az új tenderkiírások – írja a Napi Gazdaság.
Több mint 1600 vállalkozás pályázott a kapacitásbővítési beruházásokhoz július kilencedikétől igényelhető európai uniós támogatásra – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A legnagyobb érdeklődés a mikro-, kis- és közepes vállalkozások kapacitásbővítési beruházásainak támogatására kiírt tenderek iránt mutatkozott. Erre a felhívásra július 23-ig 1324 cég jelentkezett.
A kapacitásbővítési beruházásokat támogató pályázat kerete 20 milliárd forint, ebből 10 milliárd forintra a szabad vállalkozási zónákban – iparági megkötés nélkül – pályázhatnak a vállalkozások. A termelésikapacitás-bővítésre elsősorban a közép-magyarországi régión kívül működő feldolgozóipari vállalkozások kaphatnak támogatást. Erre a célra összesen 65 milliárd forint áll rendelkezésre, amire eddig összesen 306 cég nyújtott be beruházási tervet. A támogatási kérelmek jogosultsági ellenőrzése elkezdődött, a tendereket elbírálók, amennyiben az szükséges, értesítést küldenek az érintett vállalkozásoknak arról, hogy milyen adatok hiányoznak a pályázatból. A hiánypótlás után kezdődhet el a támogatási kérelmek szakmai ellenőrzése.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program idei fejlesztési keretének módosítása jelenleg is folyamatban van. Az új összeget a Fejlesztési Koordinációs Bizottság már megtárgyalta, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság előtt van. A tervezett változtatásokról korábban Rákossy Balázs, az NGM uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta: a kormány közel 100 milliárd forinttal szeretné megemelni az éves büdzsét, így 830 milliárd helyett 900 milliárd forint feletti összegben hirdethetnek meg az idén pályázatokat.
Hozzátette: a százmilliárd forintos többlet keretében főként a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak szánt beruházásösztönző-, gépvásárlást, telephelybővítést célzó támogatásokat, valamint az exportpiacra lépést segítő felhívásokat írnak majd ki. Az újratárgyalt keretből a nyár folyamán összesen 459 milliárd forintra pályázhatnak majd a kis- és közepes vállalkozások. Ebből a keretből 18 új felhívás jelenhet meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakpolitikai felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal együttműködve készíti elő a GINOP kutatás-fejlesztési prioritásában megjelentetni tervezett pályázati felhívásokat. A felhívásokat várhatóan nyár végén, ősz elején hirdetik meg. A kutatás-fejlesztésre 2020-ig elkölthető 750 milliárd forintos keret ötven százalékát az új termék vagy szolgáltatás létrehozását célzó innovációra fordítják, 25-25 százalék pedig az alapkutatásokat és az alkalmazott kutatásokat támogatja majd.
A pályázási kedvre nem lehet panasz
A korábbi uniós pályázatokon nyertes kis- és középvállalkozások 93 százaléka venne igénybe ismét brüsszeli forrásokat – derül ki az OTP Bank felméréséből. A sikeres pályázathoz azonban elegendő önrésszel kell rendelkezni, a felmerülő költségek előfinanszírozásra is elő kell teremteni a pénzt. Ezért a cégek négyötöde tervez banki segítséggel élni, többségük a projektköltségek felét is hitelből fizetné. Erről itt olvashat bővebben.
Növekedhet az nhp kihasználása
A Budapest Bank szakértői szerint a hazai kkv-k beruházási kedve, a kiírt EU-pályázatok és az nhp közelgő év végi zárása a program felpörgését vetíti előre a második félévre.
Július eleji közleményükben rávilágítottak: a megkötött szerződések egyharmadát az agrárszektorba kihelyezett hitelek tették ki. A kis- és középvállalkozások (kkv) körében a hiteligénylések átlagos összege 67 millió forint volt, legtöbben, az igénylések több mint 60 százalékában beruházási hitelért folyamodtak, a fennmaradó részt a forgóeszköz hitelek adták.
A bankcsoport kiemelt figyelmet fordít a legkisebb, kétszázmillió forint alatti árbevételű vállalkozásokra is: csaknem kétmilliárd forint hitelt folyósított nekik. A kisvállalkozások által felvett átlagos hitel összege 8,5 millió forint volt, és e cégek körében is a beruházási hitel volt a keresettebb, a szerződések 80 százalékát erre kötötték.
A Budapest Lízingnél megkötött szerződések összértéke június végére meghaladta a 21 milliárd forintot, a Budapest Autóé pedig megközelítette a 6 milliárd forintot. A Budapest Lízing teljes hitelkihelyezése az első félévben 39 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszakáét, ezzel a cég teljes lízingállománya elérte az 50 milliárd forintot.
A Budapest Banknál egyelőre nem tapasztaltak jelentősebb érdeklődést az ingatlanberuházásokhoz használható nhp-hitelek iránt. Az OTP Bank szerint van már némi érdeklődés, de a piaci előkészítő folyamatok hosszabb átfutási ideje miatt érdemi hitelfinanszírozás ősznél előbb nem várható. A CIB Bank azt közölte, hogy a kkv-szektor körében népszerűek az olcsó forrást biztosító refinanszírozási programok, többek között az nhp, ám a hitelkereslet bővülése inkább a húzóágazatokban jellemző, az ingatlanpiaci beruházások súlya egyelőre alacsony.
A kezdeti szerény érdeklődés nyomán ugyanakkor még korai messzemenő következtetéseket levonni: az ingatlancélok finanszírozásának lehetősége még csak néhány hónapja él a köztudatban, az építőiparban pedig az átlagosnál is hosszabb egy projekt előkészítése
Forrás: Pr7/NG/OTP
