Évente körülbelül 40-50 vulkán tör ki a földön, legutóbb decemberben például a hiperaktív Etna, és ezeréves pihenést követően az Askja, Izlandon, igaz, a fagyos szigeten az a breaking news, ha éppen nem ömlik a láva sehol, és nincs hamufelhő. Na de kitörhet-e újra az exvulkán Szent György-hegy, esetleg a Gulács vagy a Csobánc is? Merthogy földtörténeti léptékben nem is oly rég – az elmúlt 20 millió évben – a Kárpát-medence volt a világ egyik legaktívabb vulkáni zónája. Körülbelül 16 millió éve keletkezett a Mátra, a Börzsöny és a Tokaji-hegység. A legszembeötlőbb Balaton-felvidéki tanúhegyek később, nyolc millió évvel ezelőtt kezdtek felépülni (a Badacsony például 3,5 millió éves), és
NÉPES VULKÁNÓVODÁVÁ NŐTTÉK KI MAGUKAT: A BAKONYIAKKAL EGYÜTT ÖTVEN KISEBB TŰZHÁNYÓ PÖFÉKELT A PANNON TÁJON,
hogy aztán 2,5 millió évvel ezelőtt az utolsó is elszenderedjen.
Akkor még nem hullámzott a Balaton a Badacsony lábánál, mivel csak a legutolsó jégkorszak végén, 15-17 ezer évvel ezelőtt alakult ki, miután vulkános medre lesüllyedt. Hiába fiatal, folyamatosan töltődik finom hordalékokkal, ezért körülbelül 6-10 ezer év múlva nyílt vízfelülete valószínűleg el fog mocsarasodni, majd láppá válik. Hacsak addig ki nem szárad.
Badacsony; Fotó: pgaborphotos / Getty Images Hungary
De mekkora az esélye, hogy váratlanul felébred, mondjuk, a Badacsony? Vagy hogy egyszer csak látványos lávaszökőkutat lövell ki a formája miatt magyar Fudzsinak is nevezett, 398 méter magas Gulács?
Szereti a meglepetéseket
A válasz az, hogy kevés, de matematikailag mégsem zárható ki teljesen, hogy újra szolgálatba helyezik magukat. A Balaton-felvidékiek ugyanis nem magasra törő, büszke tűzokádó hegyek, hanem kiterjedt vulkáni térségben aktív, kicsi bazaltvulkánok voltak, amelyekről a kutatók annyit tudnak, hogy működésük teljességgel kiszámíthatatlan.
Számos bazaltvulkáni mező létezik a földön, közös jellemzőjük, hogy akár több millió éven keresztül is aktívak maradhatnak, két kitörés között pedig akár több százezer csendes év is eltelhet. Ráadásul a bazaltos magma szeret meglepetéseket okozni és
AKÁR HOSSZÚ SZÜNET UTÁN IS, NÉHÁNY NAP, NÉHÁNY HÉT FELKÉSZÜLÉST KÖVETŐEN VÁRATLANUL KITÖRNI.
És még megjósolni sem nagyon lehet, hogy mikor, nem tudjuk ugyanis pontosan, milyen előjelei vannak az efféle szeszélyes vulkánaktivitásnak.
És azt sem tudjuk előre megmondani, hogy a bazaltvulkáni mező melyik pontján verekszik magukat felszínre legközelebb az olvadt kőzetek. Az biztos, hogy még ma sem lehet teljesen kizárni, hogy bazaltmagma alakuljon ki a Pannon-medence alatti földköpenyben, és hogy egyszer csak nagy csinnadratta, csatazaj és tűzijáték kíséretében megmutatja magát az embereknek.
Folyamatosan érkezik a magmautánpótlás
Ha más nem is, de a rendszeresen kipattanó, kisebb-nagyobb földrengések egyértelműen jelzik, hogy az Alpok és a Kárpátok hegyláncait is felgyűrő afrikai kőzetlemez ma is Európa felé nyomul rendületlenül, a mélyben megolvadt kőzetek pedig állandóan termelik a magmautánpótlást. Ezért nem lehet százszázalékos bizonyossággal kijelenteni, hogy a tanúhegyek véglegesen kihunytak, elméletileg van rá ugyanis egy aprócska esély, hogy újra aktív lehet a Balaton-felvidéki bazaltvulkáni mező. Habár ennek valószínűsége csekély.
Tanúhegyek a Balaton-felvidéken (balról jobbra: Tóti-hegy /Tátika/, Gulács, Badacsony); Fotó: Gergely Pirovich / Wikipédia
A tanúhegyek (Badacsony, Szent György-hegy, Somló, Gulács, Csobánc, Haláp, Tóti-hegy, Hegyestű, Hegyesd, szigligeti hegyek) mindegyike monogenetikus vulkán volt, ami azt jelenti, hogy egyszeri erős, látványos és vélhetően pokoli hangos robbanással keletkezhettek,
ÁM MAXIMUM NÉHÁNY ÉVIG VOLTAK CSAK AKTÍVAK,
ami alatt felépítették a vulkáni kupacaikat, majd elcsendesedtek. Eredetileg nem kúp alakú vagy lapos tetejű hegyek voltak, a szél, a csapadék és a hőingás azonban erodálta őket, és csak a legellenállóbb bazaltos kőzetek állták az elemek pusztítását. A cukorsüveg formájú, Gulács-típusú vulkánok (Gulács, Hegyesd, Tóti-hegy) magmája nem ömlött ki a felszínre, a most látható bazaltkúpok a vulkánok kürtőit kitöltő megszilárdult kőzetekből állnak. A platós tetejű tanúhegyek (Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc) ellenben ásványi anyagokkal teli lávával terítették be a környéket, a borászok nagy-nagy örömére.
Bármikor felébredhet a szunnyadó székely Vezúv
A Kárpát-medence csendes, újra csendes, elültek kitörései? Ha a székelyföldi Szent-Anna tavat körülölelő Csomád vulkánt nézzük, akkor korántsem biztos. Ez a geológiailag fiatal hegy utoljára – földtörténetileg szinte a minap – 30 ezer éve robbant ki magából, és ontott lávát, méghozzá elemi erővel. Legalábbis a több tíz kilométeres távolságba szétszóródott horzsakövekből és a legpusztítóbb kitörési folyamat, a tűzforró izzófelhők hegy oldalán megtalált nyomaiból erre következtetnek a kutatók. Ereje hasonló lehetett, mint a Pompejit és Herkulaneumot elpusztító Vezúv időszámításunk után 79-ben.
A Csomád kitörése egyben (eddig) az utolsó is volt a Kárpát-medencében, és gyönyörű szép ajándékot hagyott ránk: a Kárpát-medence egyetlen krátertavát, a 946 méter magasan elterülő Szent Anna-tavat. Miután Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója és vulkanológus kutatótársai alaposan megvizsgálták a hegyet, meglepve tapasztalták, hogy magmakamrájában még mindig van olvadék. Ami azt jelenti, hogy a Csomád nem tekinthető végleg kialudt vulkánnak. És bár semmi jel sem utal arra, hogy mocorogna, nincs rá garancia, hogy ez így is marad. Akár hónapok alatt is olyan változások történhetnek a magmatárolójában, amelyek kitöréshez vezethetnek. Ezért a magát most tetszhalottnak mutató székely Vezúvot érdemes állandóan szemmel tartani.
Nyitókép: A Kárpát-medence legfiatalabb és nem kizárt, hogy még mindig aktív vulkánja, a Csomád és krátertava, a Szent Anna-tó Erdélyben, Hargita megyében; Fotó: Calin Stan / Getty Images Hungary;
Szerző: KOVÁCS RÓBERT, Index.hu
