forrás: Ma este/M1
A fél évvel ezelőtti szigorításcsomag továbbvitele, hogy Németországban az integrációra való hajlandósághoz kötik a tartózkodási jog meghosszabbítását – mondta Kiszelly Zoltán politológus az M1-en. Az elemző arról is beszélt, szerinte a németek kicsiben azt szeretnék bemutatni a migránsokkal, amit Európában is szeretnének, de nem fog működni a tervük. Kiszelly Zoltán álszentnek nevezte a német politikát, és megjegyezte, hogy a Nyugat nagyon sokat vesz át a korábbi magyar „lelemények” közül.
A szigorítás szigorítása a menekültek németországi tartózkodásának feltételeiről szóló újabb javaslattervezet – mondta Kiszelly Zoltán politológus.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter vasárnap közölte, a szövetségi tárca új elképzelése szerint Németországban csak a német nyelv elsajátítására és a munkára hajlandó menekültek kaphatnának határozatlan idejű tartózkodási engedélyt.
A belügyminisztérium a munkaügyi tárcával együtt legkésőbb májusban a kormány elé terjeszt egy törvényjavaslatot a menekültek társadalmi integrációjáról, amelynek az az alapelve, hogy csak a beilleszkedésre törekvő menekültek maradhatnak tartósan az országban – tette hozzá Thomas de Maiziere.
Kevesebbért többet
Kiszelly Zoltán emlékeztetett rá, hogy már tavaly is csak egyéves ideiglenes, feltételes védelmet kaptak a migránsok.
Korábban a szírek közösségileg – azért mert szírek – kaptak menedékjogot Németországban, ősz óta azonban a belügyminiszter javaslatára egyénileg vizsgálják az ő helyzetüket, kilétüket is.
Számít például, hogy a közel-keleti ország mely részéről érkezik valaki, illetve vizsgálják, hogy szimpatizánsa-e valamely terrorszervezetnek.
Ezen kívül, míg eleinte szinte automatikusan három évre kaptak menekültstátuszt, a tavaly őszi változtatás óta ez egy évre csökkent, és a családegyesítést is szigorították.
A fél évvel ezelőtti szigorításcsomag továbbvitele, hogy az integrációra való hajlandósághoz kötik a tartózkodási jog meghosszabbítását.
A feltételek közé tartozik a németnyelv- és a szakmatanulás, valamint egyfajta röghöz kötésről is szó van.
A befogadott migránsok nem hagyhatnák el a számukra kijelölt tartományt, ha ezt mégis megtennék, elveszítenék a jogosultságukat a szociális juttatásokra.
Európa kicsiben
Kiszelly Zoltán szerint a németek kicsiben – a saját országukban – azt szeretnék bemutatni, amit Európában is szeretnének.
A cél, hogy a tartományok, illetve államok között szétosztott migránsok tanulják meg a helyi nyelvet, illeszkedjenek be a munkaerőpiacba, ki-ki tehetsége, végzettsége szerint, és a később érkezett gyerekek, asszonyok is kezdjék meg a nyelvtanfolyamokat, és integrálódjanak.
Kiszelly szerint nem fog működni a német terv
A politológus hozzátette, szerinte ez nem működni, mert a migránsok nem biztos, hogy együttműködőek lesznek.
Úgy véli, a migránsoknak nagy csalódás lesz, amikor azt mondják nekik, hogy rájuk elsősorban szakmunkásokként számítanak, ha pedig nem integrálódnak, vagy inkább asszimilálódnak – legalábbis a nyelvtanulás és a munka révén –, akkor megvan az esélye annak, hogy nem hozhatjuk maguk után a családjukat.
Ráadásul az is előfordulhat, hogy megszületik a megállapodás Törökországgal, akkor még az Európai Unión kívülre is vissza lehet küldeni őket – jegyezte meg.
Álszentnek tartja a német politikát
Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy a német kormányzat politikája szerinte álszent. Míg korábban Angela merkel kancellár azt mondta, hogy vége a szíriai polgárháborúnak, akkor a szírek hazatérhetnek, mert az életüket már nem fenyegeti közvetlen veszély.
Most azonban azt nyilatkozza, hogy lesznek, akik hosszabb ideig Németországban maradnak. Az elemző szerint ezek lennének azok, akikre a német gazdaságnak szüksége van – fogalmazott.
Itt igazából már nem humanitárius szempontok miatt befogadott menekültekről van szó, hanem olyanokról, akikre a német iparnak égető szüksége van.
A mostanin felül évi 500 ezer embert igényel az ágazat, akiket a német elképzelések szerint jelenleg csak Európán kívülről tudnak gyorsan előteremteni – mondta.
Kiszelly szerint magyar leleményeket vesz át a Nyugat
Kiszelly Zoltán arra is kitért, hogy véleménye szerint a Nyugat nagyon sokat vesz át a korábbi magyar „lelemények” közül, például a tranzitzónát, amit most hotspotnak hívnak Görögországban.
A dél-európai országban valami hasonló történik ahhoz, amit Szegeden láttunk, ahol gyorsított eljárásban bírálták el a menedékkérelmeket – mondta.
A politológus megemlítette az úgynevezett chipsadót is, amit a magyarok után az angolok is bevezettek. „Amit Magyarországon korábban csináltak, egyre több országban veszik át.”
