2015. 05. 21. – 11:23
David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök várható találkozójával egyre inkább a Magyarországról szóló legutóbbi EP-vita Európa-politikai és külpolitikai dimenziója kezd hangsúlyossá válni, Magyarországon még a belpolitikai olvasat a meghatározó, de ez nemsokára változni fog – jelentette ki Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Arra a felvetésre, miszerint a tagállamok közül immár több ellenzi a menekültügyi kvótarendszert, mint támogatja, úgy reagált: a gyarmati múlttal nem rendelkező országok – ezek vannak többségben – nem támogatják ezt a fajta bevándorláspolitikát, nem szoktak hozzá ahhoz, hogy eltérő vallású, kultúrájú emberek nagy csoportja tartósan letelepedik náluk. Láthatjuk Európában, hogy ha még az első generáció próbál is beilleszkedni, a második-harmadik generáció identitászavaros. Rengetegen mennek például a muszlim hívek közül Irakba, Szíriába terroristának. Ez a veszély nyilván elkerülendő – hangoztatta.
Sok nyugati tagország áll választás előtt, például Spanyolország, Franciaország, Lengyelország, Dánia, Portugália. Ezekben az országokban sem törekednek arra, hogy a bevándorlás témája napirendre kerüljön, hiszen ez a mérsékelt pártok ellenében a szélsőséges, populista pártokat erősíti – magyarázta a politológus, aki felhívta rá a figyelmet: David Cameron brit miniszterelnök pont azzal nyert, hogy nem csak az unión kívülről érkező bevándorlók mozgását akarja korlátozni, hanem a kelet-európai tagországokból érkező magyarokat, románokat, bolgárokat is. Csak a „hasznos” embereket akarják beengedni: a 35 évnél fiatalabb, családos, nyelvet beszélő, hiányszakmában dolgozókat.
Az Orbán-Cameron-találkozó Kiszelly szerint azt tanúsítja, hogy – a balliberális oldal állításaival szemben – Magyarország egyáltalán nem elszigetelt, Orbán Viktor pedig keddi európai parlamenti felszólalásával ismét be tud kapcsolódni az európai politika alakításába. David Cameron és Orbán Viktor is amellett érvel, hogy Brüsszelből vissza kell adni jogosítványokat a tagállamoknak. Vagyis az európai integrációt – a nemzeti érdekeket jobban figyelembe véve – egy ésszerűbb mederbe terelnék. Magyarán, Brüsszel nem akarja, hogy a magyarok, a britek, a csehek és mások visszavegyenek az integráció elért szintjéből. Erről szólt a keddi vita, nem a bevándorlókról és a halálbüntetésről – hangoztatta Kiszelly, aki szerint Brüsszel ettől úgy fél, mint „ördög a tömjénfüsttől”.