A 20. század legnagyobb bűnügyeként aposztrofálták akkor az esetet: 1983. november 5-én egy magyar és olasz tagokból álló csoport hét festményt lopott el a Szépművészeti Múzeumból. A kishalakat végül elkapták, a megrendelőket nem vonták felelősségre.
1983. november 1-jén elromlott a Szépművészeti Múzeum biztonsági rendszere, és ma már biztosan tudjuk, hogy azt nem sikerült megjavítani legalább négy napon keresztül. November 5-én ugyanis egy magyar és olasz tagokból álló csoport összesen hét festményt lopott el a múzeumból, miközben egyébként – mivel a múzeum akkoriban épp felújítás alatt állt – a komolyabb biztonsági berendezéseket egy ládában pihentették.
A tolvajoknak nem volt nehéz dolguk, hiszen az épületet november 5-én mindössze három biztonsági őr felügyelte. Ők este nyolc órakor bejárták a múzeumot, majd ezután éjfélkor mentek még egy kört.
Ekkor derült ki, hogy a régi képtárból kettő, két másik teremből pedig öt festmény hiányzik, a kár az akkori számítások alapján nagyjából másfél milliárd forint volt. A múzeumból ellopták Raffaello Esterházy Madonnáját és a szintén általa festett Pietro Bembo kardinális ifjúkori képmását, Tiepolo Mária hat szenttel című képét és a Pihenő szent család Egyiptomba menekülés közben című alkotásait, Tintoretto Női mellképét és Férfi mellképét, illetve egy ismeretlen festő munkáját is, amely a Giorgione ifjúkori képmása címet kapta.
Habár a helyszínelést csak reggel hatkor kezdték meg, a nyomozást nagy erőkkel folytatták, a tetteseket rövid időn belül elkapták, hiszen vétettek néhány hibát. Például a helyszínen hagytak egy Parana USA PV 68 SQ feliratú csavarhúzót, egy olasz feliratú műanyagzsákot és némi piros-fehér-zöld fonállal átszőtt kötelet is, emellett néhány elmosódott ujjlenyomatot is sikerült rögzíteni. Öt nappal később a rendőrök Százhalombattánál a Dunában megtalálták a képek kereteit tartalmazó zsákot, a következő fordulat pedig december elején történt, amikor a rendőrök megtalálták az eltűntként nyilvántartott tizenhét éves, olaszul tanuló és beszélő J. Katalint. A fiatal lány bevallotta, hogy ő is részt vett az ügyben, mert ő tolmácsolt az olasz megbízók és a magyar tolvajok között.
December 6-án letartóztatták K. Gusztávot és R. Józsefet, ők szintén vallomást tettek, ennek nyomán pedig rövidesen előkerült Raffaello képe, az Ifjú képmása, Érd határában. A képet biztosítékként ásták el, arra az esetre, ha az olasz megrendelő nem fizetné ki a lopásért kialkudott húszezer dollárt. Ezután az olasz bűnözőket is sikeresen megtalálták, januárban pedig a többi kép is előkerült a görögországi Panagia Tripiti kolostor kertjéből.
Végül a szálak egy milliárdos, étolajgyártással foglalkozó testvérpárhoz vezettek, azonban Efthimiosz Moszkoklaidesz és testvére mindent tagadtak. Azt mondták, Raffaellóról még soha életükben nem hallottak, így bizonyítékok nélkül nem lehetett őket felelősségre vonni. A bűnügyben részt vevő négy olaszt hazájukban ítélték el, K. Gusztáv tizenkét év fegyházat, R. József hét év börtönt, J. Katalin pedig hat hónap felfüggesztettet kapott.
A súlyosan sérült képeket a Malév különgépével szállították Magyarországra. A képek restaurálás után visszakerültek a Szépművészeti Múzeumba, ahol azóta nem volt hasonló eset, valószínűleg a hét kép ellopása után már jóval komolyabban vették a biztonsági intézkedéseket.
Forrás: hirado.hu
Képek: hirado.hu, Történelem – 444
