Fontos lépés történt az országgyűlési választás előkészítésében: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kisorsolta, hogy az április 12-i parlamenti választáson milyen sorrendben szerepelnek majd az országos listák a szavazólapon. A sorsolásra azt követően került sor, hogy lejárt a listák bejelentésének határideje. Az országos listákat szombaton 16 óráig lehetett bejelenteni, a határidőig hét pártlista érkezett be, emellett tizenkét országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított.
A nemzetiségi listák felállításához több feltételnek is teljesülnie kellett: az adott nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének február 2-ig kellett döntenie a listaállításról, valamint a névjegyzékben szereplő nemzetiségi választópolgárok legalább egy százalékának ajánlását is össze kellett gyűjteni. A Szerb Országos Önkormányzat azonban a rendelkezésre álló határidőig nem hozott döntést a jelöltekről, ezért nem állíthatott nemzetiségi listát a választáson.
A sorsolást a választási bizottság két tagja végezte el. Az egyik urnából a listák sorszámát húzták ki, a másikból pedig a jelölőszervezetekhez tartozó azonosító számokat. Adminisztratív okokból a párt- és nemzetiségi listák sorszámát egy közös sorsolással határozták meg, azonban a pártlistás szavazólapon természetesen nem jelennek meg a nemzetiségi önkormányzatok.
A sorsolás eredményeként a pártlisták sorrendje – a nemzetiségi listák figyelmen kívül hagyásával – a következőképpen alakul:
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt
- Tea Párt Közösség
- Tisztelet és Szabadság Párt
- Mi Hazánk Mozgalom
- Demokratikus Koalíció
- A Szolidaritás Pártja – Magyar Munkáspárt
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt
Az országgyűlési választáson az országos listáról kiosztott mandátumok számát elsősorban a pártlistákra és nemzetiségi listákra leadott szavazatok, valamint az egyéni választókerületekben keletkező töredékszavazatok határozzák meg. Töredékszavazatnak számítanak a vesztes jelöltekre leadott voksok, illetve a győztes jelöltek azon szavazatai is, amelyek már nem voltak szükségesek a mandátum megszerzéséhez.
A választási rendszerben érvényes az úgynevezett bejutási küszöb is: az a pártlista szerezhet mandátumot az országos listáról, amely eléri az összes érvényes szavazat legalább öt százalékát. Két párt közös listája esetén ez a küszöb tíz százalék, míg három vagy több párt közös listájánál tizenöt százalék.
A mandátumok kiosztása során először a kedvezményes nemzetiségi mandátumokat osztják ki az országos listáról. Amennyiben egyik nemzetiség sem éri el ehhez szükséges szavazatszámot, akkor mind a 93 listás mandátumot a pártok között osztják szét.
Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
A most kisorsolt sorrend még nem tekinthető véglegesnek, mivel előfordulhat, hogy egyes szervezetek nem tudják teljesíteni a listaállításhoz szükséges feltételeket. Ehhez ugyanis legalább 71 egyéni jelölt szükséges a fővárosban és legalább 14 vármegyében.
Van véleményed? Írd meg kommentben!
Szerinted mennyire befolyásolja a választók döntését a pártok sorrendje a szavazólapon?
