.. Ha van valami, amit a természet jobban tud az embernél, az a visszafoglalás.
Magyarország eldugott szegleteiben ma is ott él a történelem csendben, omladozó házak, benőtt utcák és elhagyott templomok között. Szellemfalvaink nem horrorfilmek díszletei, hanem a valóság lenyomatai – olyan helyek, ahol az idő megállt, és a múlt szinte kézzel tapintható.
Az országban mintegy négyszáz település áll a megszűnés szélén, és több tucat van, amelyet már teljesen elhagytak, azonban ezek a falvak nem pusztán a hiányról szólnak – minden rom, minden kereszt és minden templomtorony mesél. Történeteket tragédiáról, újjászületésről, hősiességről és kitartásról.
Kápolnapuszta – a Vértes elnémult faluja
Székesfehérvár közelében, a Vértes erdős dombjai között fekszik Kápolnapuszta, egy olyan hely, ahol ma már csak a természet lélegzik. A II. világháború idején szovjet katonák megszállták a falut, és a helyiek tragikus sorsa megpecsételődött. A történetek szerint a férfiakat kivégezték, a nők és gyerekek elmenekültek, s az utolsó lakó az 1980-as évek elején hunyt el. A településen ma már csak egy temető és egy emlékkereszt áll, amely a falusiak hősi helytállására emlékeztet.
A Vértes nemcsak a múltat őrzi: itt született Czuczor Gergely, a híres bencés költő és nyelvtudós, akinek munkái a magyar irodalom alapjait gazdagították. A környék tele van természeti kincsekkel – Csókakő vára, a Gánti bauxitbánya és a Móri-árok kilátói mind elérhetők autóval.A környéken muflon, őz és szarvas él, de nyáron kullancsveszélyre érdemes figyelni. A Vértes útjai jórészt aszfaltozottak, de a faluba vezető szakasz már földút – épp ezért a csend és a nyugalom garantált.
Zsörk – a múlt hangjai Pápához közel
A Pápától nem messze fekvő Zsörk a 12. század óta létező kis falu, amelyet a történelem többször is elnyelt, majd visszaadott. A török időkben elnéptelenedett, később újjászületett, de a 20. század végére végleg elnémult. A faluban még áll néhány ház – némelyik hétvégi pihenő, más csak emlék.
A kápolnáját 2012-ben újraszentelték, így Zsörk újra zarándokhellyé vált. A környék egykor híres volt a Pápa–Devecseri kézművesekről, és több történet is fennmaradt a vidékhez kötődő Petőfi Sándor útjairól – a költő 1841-ben megfordult Pápán, ahol barátai között gyakran emlegette a „Bakony nyugalmát”. A környező erdőkben túrázva őzekkel és rókákkal találkozhatunk, a közelben pedig a Somló-hegy borvidéke várja az utazót.
Zelemér – ahol csak a torony maradt
A Hajdúböszörmény közelében fekvő Zelemér egyike a legrejtélyesebb magyar szellemfalvaknak.
A falu már a XII. században létezett, temploma a magyar román kori építészet egyik kincse volt.
Ma már csak a Csonkatorony és néhány kőfal emlékeztet arra, hogy itt valaha templom, piac és élet volt.
A legenda szerint a torony harangja a föld alól még ma is megszólal éjjel Szent Iván napján. A közelben Debrecen és Hajdúböszörmény híres szülöttei is kötődnek a tájhoz – például Veres Péter író, aki a magyar paraszti világ emlékét örökítette meg műveiben. A terület műemléki védettség alatt áll, kirándulóhely, ahová autóval is könnyen eljuthatunk.
Gyűrűfű – az újraéledt szellemfalu (Baranya megye)
Gyűrűfű különleges történetet írt: az 1970-es években teljesen elnéptelenedett, de a ’90-es években öko-faluként újjászületett. Itt az emberek a természethez alkalmazkodva élnek – napenergiával, esővízgyűjtéssel, biokertészetekkel. Gyűrűfű a fenntartható élet szimbóluma lett, és évente több száz látogatót vonz, akik a „lassú élet” mintáját keresik. A környékhez kötődik Weöres Sándor, a híres költő, aki a közeli Csöngén született és a Mecsek ihletett verseiben is. A Mecsek erdős lankáin madarak, rókák és vaddisznók élnek, a faluba pedig keskeny, de jól járható út vezet Szentlőrincről.
Derenk – a lengyel falu tragédiája (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
A Derenk története egyedülálló Magyarországon: a XIV. században alapították, és sokáig lengyel telepesek lakták. A II. világháború idején a lakókat kitelepítették, a falu elnéptelenedett. Ma már csak templomrom és emlékhely maradt, ahol évente egyszer, a Derenki búcsún, lengyelek és magyarok együtt emlékeznek. A falu a Gömör-Tornai-karszt határán fekszik, a közelben az Aggteleki Nemzeti Park barlangrendszere és a Szádvár várromja várja a kirándulókat. A környék híres szülötte Jósvafő falujában született Borsodi Miklós, a nemzeti park első kutatója, akinek munkássága nélkül ma kevesebbet tudnánk e páratlan tájról.
Gánt – a bányászok elhagyott világa (Fejér megye)
A Vértes lábánál fekvő Gánt a 20. század elején a magyar bauxitbányászat központja volt. A bánya bezárásával a munkásnegyed elnéptelenedett, így Gánt egy része ma „ipari szellemfaluként” áll. A Bauxitbánya Tanösvény és az Uradalmi Bányamúzeum látogatható, a táj vörös földjei és szürke bányamaradványai különleges hangulatot adnak. A településhez kötődik Gróf Eszterházy János, a környék patrónusa, aki segítette a munkásokat és támogatta az iskolaalapítást. A közeli Csókakő vára és a Vértes túraútjai miatt a vidék a kirándulók egyik kedvenc célpontja.
Majs – Gergelypuszta, a feledés homályában (Baranya megye)
Gergelypuszta, a majsi határban fekvő egykori birtok, valaha virágzó gazdasági központ volt. A szocializmus éveiben a területet államosították, az épületek elhagyatottá váltak. Ma már csak a pincék, omladozó falak és néhány gyümölcsfa őrzi az egykori életet. A közelben született Pécsi Sándor, a legendás színművész, akinek kedvenc pihenőhelye volt a Duna–Dráva vidéke. A környék erdős, vadban gazdag, és gyalogosan bejárható.
Zsámbokrétpuszta – a Bakony eldugott kincse (Veszprém megye)
A Bakony erdei között rejtőző Zsámbokrétpuszta a csend birodalma. Nincs aszfaltút, nincs közvilágítás – csak a természet hangja. Egykor erdészek és pásztorok éltek itt, de az 1970-es évekre a hely teljesen elnéptelenedett. A környék vadban gazdag, gyakori a vaddisznó és a szarvas, sőt, rókák és héják is feltűnnek. Ősszel a táj aranyba borul, és a Bakony túraútjai innen is elérhetők.
A környékről származik Esterházy Péter író családja, akik több birtokkal is rendelkeztek a térségben.
Kopács – a Kis-Balaton szellemfaluja (Zala megye)
Kopács a Kis-Balaton peremén állt, míg az 1950-es évek árvízvédelmi munkái miatt teljesen eltűnt.
Ma már csak a térképen él tovább, helyét madárrezervátum és lápvidék foglalja el. A környék a Baláta-tóhoz és a Kis-Balaton Látogatóközponthoz közel fekszik, ahol több mint 250 madárfaj figyelhető meg. A közelben született Csány László, az 1848–49-es szabadságharc zalai vezetője, akinek emlékműve a közeli Zalaváron áll.
Kishuta – Nagyhuta – Bózsva (Zemplén)
A Zemplén erdeinek mélyén húzódó három település az üveggyártásról híres „huták” leszármazottja.
A XVIII. században itt üveget fújtak, a falvak nevét is innen kapták. Ma már csak néhány tucat lakos él itt, de a természet és a történelem találkozása különleges atmoszférát teremt. A közelben található Füzéri vár, a Pálházi Erdei Vasút, és a Hutai-patak völgye, ahol túrázni, pihenni vagy akár gombát szedni is lehet. A környéken született Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv megújítója, akinek szelleme mintha ma is a Zemplén felett lebegne.
A szellemfalvak nem a halál, hanem az emlékezés helyei. Minden romos fal, minden templomtorony arról mesél, hogy a magyar vidék múltja él – csak meg kell hallgatni. A természet, a történelem és az emberi sors itt összefonódik, és aki egyszer elindul felfedezni őket, az többé nem ugyanazként tér haza.
Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Te melyik szellemfalut látogatnád meg először? És mit gondolsz: érdemes új életet lehelni ezekbe a helyekbe?
