Egy kísérleti program keretében ökológusok a gazdasági tevékenység alatt álló erdőkben egy-egy területet “visszavadítva” természetesebb, az idősebb őserdőkre jobban hasonlító erdőállomány kialakulását segítik Magyarországon.
A természetes erdők és az őserdők amellett, hogy megőrző helyei a biológiai sokféleségnek, a klímaváltozás is kevésbé érinti ezeket a területeket.
Magyarországon is található egy nagyon kicsi “őserdőfolt”. Kékestető északi oldalán terül el a fokozottan védett természetvédelmi terület, a Kékesi Észak Erdőrezervátum. Ez azt jelenti, hogy bizonyíthatóan nem vagy nagyon kevés emberi hatás érte a területet – erről Aszalós Réka erdőökológus, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa beszélt. Ismertetése szerint a kísérleti projekt során meglévő gazdasági tevékenység alatt álló erdőkből kiválasztanak területeket és “elindítják” azokat olyan irányba, hogy jobban hasonlítsanak az idős, őserdő jellegű állományokra.
Mint mondta, a visszavadítás során a fafajok sokféleségét, az erdő szerkezetének változatosságát állítják vissza, amelyre már bevált technikáik vannak. Egy természetes erdőben nagyon sokféle átmérőjű fa van, nem úgy mint egy gazdasági erdőben. Így a projekt során a fajták sokszínűségének visszaállítása mellett arra is törekszenek, hogy a fák kora változatos legyen és jelenjenek meg a holt fák is. Habár sokan nem gondolnák, de a lábon álló holt fák, a kidőlt törzsek a jelentős élőhelyek közé tartoznak. A harkályok azonnal megtalálják a holtfákat és odúkat készítenek, az összes odúlakú lény ezekhez kötődik, be tudnak költözni ezekbe.
A természetes erdő és az őserdők úgynevezett hotspotok, megőrző helyei a biodiverzitásnak – mondta Aszalós Réka hozzátéve, hogy nagyságrendi különbség lehet a biológiai sokféleség tekintetében egy leegyszerűsített gazdasági erdő és egy természetes erdő között. Emellett, ezeknek az erdőknek az ellenállóképessége, az immunrendszere is sokkal erősebb. Ezért a klímaváltozás ezeket az erdőket kevésbé érinti. “Minél természetesebb egy erdő, minél jobban hasonlít fafaj összetételében, szerkezetében ezekre az idős erdőkre, amelyek már rengetek évszázadot, évezredet túléltek, annál inkább meg tudjuk őrizni ezeket az utókornak” – hangsúlyozta az ökológus.
Több, hosszú expozíciós idővel készült fotóból, számítógéppel összeállított képen szentjánosbogarak rajzása a szlovák-magyar határon, a Sátormegi-(Bukovinkai) pataknál, a felvidéki Sátorosbánya (Siatorská Bukovinka) közelében 2019. július 1-jén.
MTI/Komka Péter
A klímaváltozás szempontjából nagyon fontos, hogy ezeknek az őserdőknek nagyon magas a szénd-dioxidot megkötő képességük. Kutatók kimutatták, hogy még egy 400 éves erdő is a tárolás mellett folyamatosan köt meg szén-dioxidot. Az ökológus szerint a klímaváltozás szempontjából ugyanakkor nemcsak ezért fontosak az erdők, hanem azért is, mert árnyékolnak.
erdekesvilag
