A fővárosban és vidéken is akár több mint 30 százalékkal drágábban kínálják a kis alapterületű, 20-30 négyzetméteres lakásokat a nagyobb társaiknál. Az eladásra meghirdetett 21 négyzetméteres fővárosi garzonok négyzetméterára akár 618 ezer forint is lehet – áll az ingatlan.com friss elemzésében. Más szakértők szerint ugyanakkor inkább az eladók kezdeti irányárai szálltak el, sem mint a tényleges eladási értékek, hiszen a túlárazott lakások most sem kellenek senkinek.
A tavalyi év óta élénkülő magyarországi lakáspiacon a hirdetések alapján az 50-70 négyzetméteres lakásokból a legjelentősebb a kínálat és a kereslet is erős irántuk, ennek ellenére nem ebben a méretkategóriában a legmagasabbak a négyzetméterárak. Az ingatlan.com friss összesítése szerint mind a fővárosban, mind a tízezer főnél nagyobb népességű vidéki városokban meghirdetett kis alapterületű – 20-30 négyzetméteres – lakások négyzetméterárai a legdrágábbak. A fővárosban ezeket a lakásokat az idén átlagosan 368-618 ezer forintért, vidéken pedig 171-349 ezer forintért hirdetik, miközben a nagyobb lakásoknál a fővárosban 338-466 ezer forint között mozognak az átlagos négyzetméterárak, a vidéki városokban pedig 173 ezer forinttól 261 ezer forintig terjed a skála.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy a kis alapterületű lakások esetében – elsősorban Budapesten – árfelhajtó tényezőt jelent a befektetők által generált kereslet. “A lakások méretéhez képest Budapesten a 21 négyzetméteres garzonlakásokat lehet a legdrágábban kiadni átlagosan 89 ezer forintért, a vidéki városokban pedig a 32 négyzetmétereseket havonta átlagosan 78 ezer forintért. A jobban kiadható, alsó méretkategóriába tartozó lakásokért pedig a befektetők könnyebben fizetik ki a magasabb árat.” – mondta a Balogh László.
A különböző alapterületeket nézve akár 1-2 négyzetméteres különbségnél is számottevő lehet az átlagos négyzetméterárak eltérése a hirdetések alapján. A 45 négyzetméteres fővárosi lakásoknál az átlag 464 ezer forint. Ezzel szemben az alig nagyobb, 50 négyzetméteres lakásoknál már kevesebb mint 400 ezer forint az átlagár. “A jelentős különbség egyértelműen a kínált lakások számával függ össze: az 50 négyzetméteres ingatlanok kínálata ugyanis kétszer akkora mint a 45 négyzetmétereseké. A lakáspiacra is érvényes az a közgazdasági alapszabály, ha egy kategórián belül sok ingatlant kínálnak eladásra, akkor emiatt alacsonyabbak lesznek az árak. Azokban a kategóriákban ahol nincs nagy választék, a vevők kénytelenek magasabb árat fizetni egy-egy ingatlanért” – emelte ki a szakember.
Ezt az összefüggést érdemes szem előtt tartani ingatlanok vásárlása és értékesítése során is. “Ha vevőként azt tapasztaljuk, hogy egy ingatlan irányára aránytalanul magas, érdemes körbenézni a picit kisebb vagy picit nagyobb lakások közt, hátha találunk olyan méretkategóriát, ahol több eladó versenyez a vevők pénzéért. Ha pedig ingatlant értékesítünk, érdemes először körbenézni, hogy a saját lakásunkkal összehasonlítható ingatlanokból mennyit kínálnak eladásra. Ha méretét és állapotát tekintve kevés hasonló ingatlant találunk, akkor mi is magasabb áron tudjuk értékesíteni lakásunkat” – mondta Balogh László. Hozzátette: az alapterület mellett az eladósorban lévő lakások árát egyéb tényezők is befolyásolják, mint például az építéshez felhasznált anyagok, a lakás állapota vagy elhelyezkedése.
A CSOK miatt drágább?
A bankok beszámolói szerint a CSOK-ot igénybe vevők csak egy töredéke él az új lakásokra elérhető 10+10 milliós támogatás lehetőségével, aminek valószínűleg egyik jelentős oka a szűk újlakás-kínálat lehet. A legtöbben a használt lakásokra igénybe vehető, lényegesen kisebb mértékű támogatást veszik csak igénybe, a tapasztalatok szerint pedig ez még nem tolja az egekbe a valódi árakat.
Az eladók még mindig úgy képzelik, hogy az áraknál „a határ a csillagos ég”, és ebben csak megerősítették őket a CSOK-kal kapcsolatos hírek is – fogalmazott Hart Erzsébet, a Balla Ingatlanirodák 7., 8. és 9. kerületi irodájának szakmai vezetője. A tulajdonosok nagyon magas árakon hirdetik az eladó ingatlanaikat, ugyanakkor a tényleges eladási áraknál már nem látszik semmiféle növekedés. Az irányár és az eladási ár közötti különbség az elmúlt időszakban határozottan nőtt, a tényleges eladási ár viszont nem – hangsúlyozta az ingatlanközvetítő.
Mindezt Nagy Csaba, a Balla Ingatlanirodák 11. kerületi irodájának szakmai vezetője is megerősítette. Mint mondta, az elmúlt két és fél hónapban – tehát, amióta az új CSOK hatása elvileg érezhető – jelentősebb áremelkedésre nem került sor a használt ingatlanok piacán. Azaz most körülbelül ugyanannyiba kerül egy panellakás a vételárat – és hangsúlyozottan nem az irányárat tekintve -, mint akár 3 vagy 4 hónapja. Nagy Csaba nem lát tehát semmiféle „horribilis” áremelkedést, de még a legkeresettebb szegmensben, a panellakásoknál sem tapasztal észrevehető drágulást.
Egy ingatlaneladás jelenleg úgy néz ki, hogy amikor megjelenik egy lakás hirdetése, akkor az első pár napban rendkívül sokan megnézik azt, annak ellenére, hogy esetleg egyértelműen túl van árazva az ingatlan. Gazdára viszont mindig csak egy-egy árcsökkenés után találnak a lakások – hívta fel a figyelmet Hart Erzsébet.
Forrás: Pr7/Realista/Balla Ingatlan