Kis-Benedek József: nagyon közel van a helyzet, hogy világháborúról lehessen beszélni

Elég világosan megmondta Vlagyimir Putyin, hogy mit akar az ukrajnai invázióval – mondta az InfoRádióban szombat késő délután Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.

„Két szándéka van: egy az ukrán hadsereg meggyengítése, a harcképességét, támadási lehetőségeit jelentősen csorbítaná Moszkva, mindent nem megsemmisítve. Biztosítani akarja a szakadár tartományok autonómiáját, amire azt mondta, hogy mivel önálló népköztársaságokról van szó, szabadon felkérhetik Oroszországot segítségre. Ez elég ravasz gondolat. A második dolog kicsit érdekesebb és sokkal keményebb: elzavarni Ukrajna Putyin szerint fasiszta vezetőit, de ez általában úgy történik, hogy választásokat tartanak. Vlagyimir Putyin úgy gondolja, hogy létrehoz egy olyan kormányt, amely feltétlenül hűséges lesz hozzá, ez még nem került megvalósításra, és ez nem is fog gyorsan menni” – ecsetelte a szakértő.

Egy biztos: Oroszország több frontos támadást indított Ukrajna ellen:

• északról, Fehéroroszország területének felhasználásával (ezt előzte meg egy túlnyúlt 10 napos, „előre tervezett” gyakorlat)
• keletről, a két elfoglalt köztársaságból, Donyeckből és Luhanszkból
• délről: ennek lehet célja, hogy Ukrajnának „ne legyen tengeri kijárata”.

Hogy Oroszországnak mi lehet a terve Oroszország nyugati részével, például Kárpátaljával, arra Kis-Benedek József azt mondta, Vlagyimir Putyin valóban nem akarhatja egész Ukrajnát, elég az ország meggyengítése.

„Nem akar Oroszország egy akkora területet eltartani, mint Ukrajna, az emberek etetésével és a gazdaság működtetésével együtt”

– mutatott rá.

Az ukrán ellenállásról is beszélt.

„Az ukránok rendkívül szeretik a hazájukat, ezt tapasztaltuk az elmúlt időszakban, ehhez hozzátartozik, hogy egy nagyon kemény propagandatevékenységet folytat a vezetés, azt hirdetve, hogy ha jönnek az oroszok, megszűnik a nagy nehezen kivívott államiság és egy másik élet kezdődik. Másrészt viszont vannak távolságok, hideg és sár is van, ami valamennyi problémát azért okoz” – fogalmazott a címzetes egyetemi tanár.

Az orosz előrenyomulást Kis-Benedek József nagyon tudatosnak tartja.

„A légvédelmet semmisítették meg először, a védekezőképességet erősen korlátozták.”

A villámháború viszont szerinte nem jön be Vlagyimir Putyinnak, mivel a gyors lerohanást egyéb eszközökkel akadályozni lehet:

• kiberlehetőségek
• kommunikációs akadályozás.

Továbbá az is igaz, hogy a „zsukovi elvet” alkalmazva

a lakott területeket kihagyják „lehetőleg”, a kívánt területeket kívülről körbezárják és úgy morzsolják fel. Az emberáldozatok száma ugyanis a szakértő szerint nagy ellenálláshoz vezetne Oroszországon belül.

Nehezen megmondható az, hogy Vlagyimir Putyin valóban akar-e tárgyalni.

„Ha lesznek tárgyalások, azok először szakértői szintűek, előkészítő tárgyalások lesznek. Addig, míg meg nem gyengítik nagyon az ukrán vezetést, én nem látom esélyét annak, hogy leüljenek, nem hagyják félbe az oroszok a megkezdett munkát, nem fogják azt a látszatot kelteni, hogy vereséget szenvedtek. Nehogy valaki ezt gondolja.”

A tárgyalásokhoz vezető első lépés Kis-Benedek József szerint a tűzszünet lenne.

„Ha ez létrejön, lesz miről tárgyalni, de nem kell ennyire előreszaladni, nem hiszek abban, hogy itt gyorsan megoldódik minden” – fogalmazott.

Közben szerinte Volodimir Zelenszkij arra számít, hogy a nyugat segít, és nem csak a szankciókra gondolt, hanem fegyverekre, amelyeket viszont nem is biztos, hogy tudnak kezelni, arról nem is beszélve, hogy hadereje 200 ezer fő,

az orosz 900 ezres, utóbbi pedig még be sem vetette számos korszerű fegyverét, amellyel igen komoly veszteséget képes okozni.

Egy budapesti tárgyalási helyszínre nem sok esélyt lát, mert „túl közel van”, de Genf (Svájc), Bécs (Ausztria) vagy Izrael is szóba jöhet, de ennél sokkal fontosabb, hogy mikor lesz és milyen eredménnyel zárul.

Az orosz erőtartalékról szólva elmondta, a szén-hidrogén-készletek sem végesek, és szerződéseket kell tudnia kötni Moszkvának, még úgy is, hogy Kínai kereskedelmileg menekülőútnak tekinthető.

„A szankciók egy része viszont érzékenyen érintheti az orosz vezetést kicsit később, ugyanis el kell látni Oroszországot, igaz, a szankciók azokat is rosszul érintik, akik jóváhagyják” – utalt elsősorban Németországra, amely az utolsók között hagyta jóvá az Északi Áramlat-2 gázvezeték stopját.

A szankcióknak része a bankzárlat is, amely az ország és az egyes oligarchák fizetőképességét blokkolja, ezt sem lehet sokáig bírni, ahogy a fejlesztési programok leállítása sem jó senkinek.

„És nekünk is van néhány közös ügyünk Oroszországgal, Paks 2-nek a költségei már így is elég magasak, pedig még nem indult el az építkezés, ugyanakkor az oroszok követelik a pénzt, ami a megegyezésben van”

– figyelmeztetett.

A szankciót viszont Kis-Benedek József még mindig jobb megoldásnak nevezte, mint a háborút, aminek az esélye nem nulla

„Nagyon közel van, hogy világháborúról lehessen beszélni, de nagyon remélem, hogy erre nem kerül sor” – tette hozzá. Ehhez szerinte NATO-országot kellene megtámadnia Oroszországnak, de „Putyin és a tanácsadói vannak annyira okosak, hogy ilyenre nem vállalkoznak”.

A háború Oroszországon belüli támogatottságáról is beszélt még, miután élénk ellenállás látszik híres sportolók, celebek, kulturális szereplők részéről.

„Tudjuk, hogy az ellenzék nincs valami erős helyzetben Oroszországban, egy tüntetést pedig pillanatok alatt szét lehet verni. Viszont ha identifikálódik a konfliktus,

elképzelhető egy olyan változat, hogy belülről alakul ki egy olyan ellenállás, amely arra készteti a vezetést, hogy hagyja abba a háborút”

– vélekedett Kis-Benedek József.