Kipusztítottuk a gerinces állatvilág 60%-át

2018-10-31

Pinta Island Tortoise, Chelonoidis abingdoni

Drámai sebességgel pusztul az állatvilág a Földön: 1970 és 2014 között 60 százalékkal csökkent a vadonban élő gerinces állatok populációja – áll a Living Planet Report 2018-as kiadványában.

A kutatók szerint vajmi keveset érnek az aktuális természetvédelmi intézkedéseink, ezért egy új, nagyszabású megállapodást sürgetnek a világ politikai és üzleti vezetői között.

Az emberiség durván 200 ezer éve van jelen a Földön, ami igazából egy szempillantásnak számít a Földünk 4,5 milliárd éves történetében. Ehhez képest nagyobb hatást gyakoroltunk a bolygónkra, mint bármely más élőlény eddig valaha. A világ minden táján folyamatosan vágjuk ki az erdők fáit, vesszük el a folyók vizét és árasztjuk el az óceánokat műanyaggal – írja a World Wide Fund for Nature (WWF) a friss jelentésük kommentárjában.

Azok a természetvédelmi intézkedések, amik most érvényben vannak, egész egyszerűen nem elég ambiciózusak. A Földünket érő környezetszennyezés ugyanis jóval súlyosabb annál, minthogy a jelenlegi hozzáállásunk elég legyen. A Living Planet Index szerint 1970-hez képest 60 százalékkal esett vissza a gerinces állatfajok populációja a bolygón . Vagyis fél évszázad alatt az állatok több mint fele kipusztult.

A Föld egyes részein még ennél is súlyosabb eredményeket látni: a trópusi övezetben, Közép- és Dél-Amerikában az állatok egyedszáma 89 százalékkal csökkent. De hasonlóan drámai, 83 százalékos visszaesést mutat a Freshwater Living Planet Index (az édesvízi állatok populációját követő mérőszám) is.

A jelentés szerint az egyes állatfajok kihalási rátája durván a 100-1000-szerese lehet a normális szintnek, vagyis annak, ami az emberiség színrelépése előtt volt. Ez a fajta pusztító tendencia pedig tovább folytatódhat, amennyiben nem változtat az emberiség a természethez való viszonyán. Egyre kevesebb féle, és egy kisebb létszámú állat maradhat a bolygón, ha ilyen mértékben romboljuk tovább a környezetünket.

A kutatók igen szofisztikált módszerek alkalmazásával – köztük big data eszközökkel – kezdték el feltérképezni, hogy pontosan mely nyersanyaghasználat miként csökkenti a biodiverzitást. Úgy vélik, hogy talán a környezetrombolásunk megértésével, illetve annak transzparens bemutatásával könnyebben szánjuk rá majd magunkat a szükséges lépésekre.

Az idő ugyanakkor nagyon sürget a jelentés szerint, ami miatt a politikai vezetőknek és az üzleti életnek minél hamarabb egy új, globális megállapodást kellene kötnie a természetvédelemről.

Mi vagyunk az első generáció, aki már tisztán látja, hogy milyen értékes a természet, és mennyire súlyos hatással vagyunk rá. De mi lehetünk az utolsók is, akik megfordíthatják ezt a folyamatot. Ettől a pillanattól fogva 2020-ig egy történelmi helyzettel állunk szemben.