Bár lassan itt a tavasz, a farsangnak vége és benne járunk a böjti időszakban, de még lehetnek hideg napok. A megoldás természetesen, hogy feljebb csavarjuk a termosztátot vagy „begyújtunk” a cserépkályhába, kandallóba.
A cserépkályha története közel ezer éves, sikere töretlen, felkapja újra és újra a divat a praktikusság a retro és a technika fejlődése. Leegyszerűsítve, a cserépkályha nem más mint egy cseréppel borított kemence. Persze, most sokan felszisszennek, hogy azért ez több annál. Igen, na meg persze kicsit kevesebb is. Mert nagyon tud fűteni, de már ritkábban halljuk, azt, hogy: beteszem a kenyeret sülni a cserépkályhába. Nagyon sokféle lehet. A színe, díszessége, a mérete a fűtési teljesítménye, sőt az, amivel működik. Mert ugye ha cserépkályha, akkor fa. Alapvetően igen, napjainkig ez a leggyakoribb táplálási mód és a legromantikusabb is. Sőt ha megfelelő a tüzelőanyag beszerzési forrásunk (saját kivágott fák, legálisan gyűjthető hulladék fa, stb..), akkor gazdaságosabb is, mint a gáz vagy villanyfűtés.
A cserépkályha mellett szükséges megemlítenünk természetesen a kandallókat is, amelyeket időről időre kiszorítanak a cserépkályhák. A kandalló, mint nyílt (nyíltabb) tűzterű és gyakran mostanság fémből készülő alkalmatosság, szép, elegáns és lehet fémből is. Míg a cserépkályha samot és agyag testét, alapvetően a mai napig cserép borítja.
A cserépkályha építésekor figyelembe kell vennünk, hogy mire használnánk. Alkalmi fűtésre, egy adott szoba, terület befűtésére, kiegészítő vagy alap fűtésként lesz része háztartásunknak. Átfolyó melegítőként, folyamatosan táplálható vegyes tüzelésű hő központként is építtethetjük. Ne úgy gondoljunk a cserépkályhára, mint egy rélgi ház régi darabjára, hanem egy modern lakótér, modern, praktikus megoldására. A hangulatról nem is beszélve…
Mielőtt tehát a fűtési rendszer kialakításáról, felújításáról döntenénk, ne hagyjuk ki a számításból a cseréppel fedett kemence mai unokáját, a cserépkályhát sem.
Forrás: marmalade; Képek: marmalade;
