Kinek kellenél, te ronda tehén? – kérdezte a férjem búcsúzóul, míg én a levegőért kapkodtam

2021-11-30

Lebukott a kis szeretőjével, és én kitettem a szűrét. Azt hitte, sírva könyörgöm majd vissza magam. Hát tévedett!

A negyvenkilencedik születésnapomon jöttem rá, hogy megcsal a férjem. Régóta sejtettem, hogy félrejár, és mikor lemondta az esti vacsorát valami ürüggyel, akkor fogtam magam, és megleptem a munkahelyén. Persze házon kívül volt… De mikor csalódottan elindultam a metró felé, észrevettem őt az út másik oldalán, ahogy épp siet valahová. Aztán odaér egy piros, tilosban parkoló autóhoz, bepattan, és forró csókkal üdvözöl valakit, akinek nagy, boglyas, szőke haja van.

Mire megjött, összepakoltam a cuccát. A kutyájára pórázt tettem, és a póráz végét is a kezébe nyomtam, mikor hazaért. Hápogott. Mondtam, mennie kell. Egy könnyet sem hullajtottam, pedig vérzett a szívem. De kemény maradtam. Pontot kellett tennem e huszonkét év végére, nem volt kérdéses. Az utolsó időszakban jéghideg volt velem, évek óta csak gyötrődtem mellette. Mert nem szeretett.

Kérlelt, próbált meggyőzni, hogy kezdjük elölről, azt is megígérte, hogy szakít, de nem engedtem neki. Erre bedühödött, kiabálni kezdett, hogy én tehetek róla, mert meghíztam, mert egy karrierista dög vagyok, mert sohase szerettem igazán… És, mikor higgadtan közöltem vele, hogy új életet akarok kezdeni valaki mással, akkor nevetni kezdett, és öreg tehénnek nevezett, aki úgyse kell senkinek.Azt hiszem, bosszú nem lehet tökéletesebb annál, mint mikor a lepukkant, albérletben tanyázó exférjed egy esküvőn megpillant téged az új lovagoddal, aki klasszisokkal jobb pasi nála. Nekem ez megadatott.

Igaz, ki kellett várnom türelmesen, de megérte. 54 éves vagyok, és szerelmes, mint egy tini. Megmondom őszintén, a legjobb barátnőm se hitt benne, hogy találok valakit „az én koromban”. Hányszor hallottam, még anyukámtól is, hogy a középkorú pasik fiatal lányt akarnak, hacsak nem hajléktalanok. Lám, itt vagyok én, a tökéletes ellenpélda. Pedig nem lettem szebb, fiatalabb, soványabb. De a párom így szeret, ahogy vagyok. A történetemet pedig azért meséltem el, hogy senki ne gondolja, hogy negyven felett mindent el kell tűrni. Egyébként még egyedül lenni is jobb, mint egy pocsék házasságban. Tapasztalatból mondom nektek!