forrás: Szabó Bea/hirado.hu
Elkészült a romantikus kalandfilm, a jövő heti bemutató előtt néhány dolgot már most elárulunk róla.
Ha az ember a Kincsem című film vetítése után hosszan keresi a jelzőket, az nem lehet a véletlen műve. És korántsem arról van szó, hogy dühében borulna el a tekintete, de legnagyobb sajnálatára arról sem, hogy a határtalan öröm tenné vele. A csendességet, ami hirtelen úrrá lesz rajta.
A filmbéli idő az 1800-as évek vége, amikor is az 1848-as szabadságharc után, az osztrák igazságtételnek “köszönhetően” a vagyonából kisemmizett és apa nélkül felnövő gróf Blaskovich Ernő meglehetősen kicsapongó életét éli: napjai a városi kupleráj és a párbajok mezsgyéje között telik, többnyire részegen, de legalábbis másnaposan. A baráti hitelből újabb hitelig tántorgó grófot atyai jó barátja sem tudja jobb belátásra bírni, míg nem egy nap felbukkan Ernő egyetlen lehetősége, Kincsem – az amúgy gyenge ízületei és betörhetetlensége miatt hátaslónak és versenylónak sem alkalmas ló. Blaskovich azonban mégis meglátja benne a magyar csodalovat, amely majd 54 versenyből 54-et nyer meg Európa versenypályáin, Prágától Hamburgon át Budapestig.
Gyabronka József és Nagy Ervin a Kincsem című filmben. Fotó: Szabó Adrienn
A filmbéli Kincsem azonban nemcsak egy ló, minden idők legtökéletesebb versenylova, hanem az Osztrák-Magyar Monarchián belül a függetlenségüket elveszítő magyarok lehetséges győzelmének, kitörésének amúgy szép szimbóluma. És hát persze Blaskovich komoly bevételi forrása és alapja egy bimbódzó szerelemnek is.
Még hozzá a sors furcsa játékának köszönhetően, Ernő családi ellensége, Oettingen báró lányába szeret majd bele. Hogy képes lesz-e saját bosszúját elfeledve tényleg igaz szerelembe esni Klárával – kiderül. Nem akármilyen környezetben, nem akármilyen díszletek között és nem akármilyen jelmezekben. Ezen a téren a lehető legnagyobb rendben van ugyanis minden.
Az ősi ellenségek: Oettingen báró, azaz Gáspár Tibor, Blaskovich gróf, alias Nagy Ervin és Klára – Petrik Andrea (Fotó: Szabó Adrienn)
A nagy ívű, fikción alapuló történetmeséléshez pazarul illő, a dégi és a keszthelyi Festetics-kastélyban rögzített háttér tökéletes minden ízében, szép, látványos, a jelmezek és berendezések korhűek – beleértve még azt a furcsa, a láb hosszát mesterségesen növelő eszközt, amivel Klára kínozza magát esténként -, szóval van min elidőzni a tekintetnek.
Minden adott lenne a tökéletes élményhez
Ahogy Kincsem győzeleméért is képesek leszünk drukkolni (dacára ismereteinknek), úgy tudunk majd drukkolni a két főszereplő, Ernő és Klára szerelmének is. Nagy Ervin és Petrik Andrea között izzik a levegő, amit a férfi főhős acélos tekintettel, szelíd kockahassal, ügyes lovaglótudással ér el, addig azt partnere rezzenéstelenül kemény, néha már szinte férfias határozottsággal hozza. Kellemes újra látni a vásznon a családi öreg barát szerepében játszó Gyabronka Józsefet, és a tüchtig, halála előtt is a bajszát igazító Oettingen báróként Gáspár Tibort. Kis szívfájdalom, hogy idősebb Blaskovich gróf szerepében alig néhány perc jut csupán Rátóti Zoltánnak, aki képes volt igazi mélységgel megtölteni a rövid életű karaktert. Keresztes Tamás – előbb a gróf barátja, később ellenlábasa – pedig olyan ellenszenvessé teszi a hatalomért, a császár bizalmáért minden elvét feladó Gerlóczy gróf figuráját, hogy az sokak számára szolgálhat tanulságul.
Nagy Ervin a Kincsem című filmben. Fotó: Szabó Adrienn
A karakterek hihetőek, kibontakozásukhoz elegendő a két órányi filmidő, amelyben néha megszületik a csoda is. Ami már nem feltétlenül két ember párharcában, vagy szenvedélyében válik valóra, hanem ember és ló egymásra találásában. Ami azért is nagy dolog, mert Kincsemet szám szerint öt ló alakította, attól függően, hogy milyen helyzetben kellett megjelennie. Volt olyan ló, amely versenyhelyzetben dolgozott, mások pedig olyan jelenetekben tűntek fel, amelyekben emberekkel vagy más állatokkal kerültek kapcsolatba. Például egy híres macskával…
A történeti és a nem történeti hűség
A filmbéli Kincsem története, ahogy említettük nagyrészt fikció, azonban néhány figurája valós: többek között egy fekete-fehér nőstény macska, eredeti neve szerint Csalogány, aki minden versenyére elkísérte a híres versenylovat. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben az éppen elkóborolt macskát. Csalogány volt az, akinek dorombolása a filmben megszelídítette az addig kezelhetetlen lovat.
A történeti hűség kedvéért illik elmondani, hogy Kincsem 1876. június 21. és október 29-e között versenyzett, tulajdonosa Ebeczki Blaskovich Ernő nemesi származású lótenyésztő és mezőgazdász volt. Tápiószentmártoni ménese az ország legrégebbi ménese volt, amelyben 1864-től kezdve 80 évjáratot neveltek fel. Kincsem hatéves koráig versenyzett akkorra ízületei megkoptak, így tenyészkancaként folytatta az életét, öt csikónak adott életet. 1887. március 17-én, tizenharmadik születésnapján egy súlyos kólikaroham következtében múlt ki a magyarok legendás telivére.
Nagy Ervin a Kincsem című filmben. Fotó: Szabó Adrienn
Végezetül a kezdő gondolat lezárásaként néhány kérdés merül fel.
Vajon hogyan lehetséges az, hogy ennyi remeklés után mégsem teljes az élmény? Azon töpreng az ember szótlanul, miért álltak meg az alkotók ennyi elképesztő munkával és odaadással az (amúgy nem megvetendő) közönségfilm kategóriájánál? Mert igazán nem kellett volna ahhoz sok, hogy a kecske is, és a káposzta is…, azaz, hogy ez a film egyszerre szóljon azokhoz, akik Flour Tomit bírják (anélkül, hogy Klara von Oettingen korhű jelmezben speciel a Mizut dalolná), és azokhoz is, akik nehezen tudnak attól az egyszerű képlettől elszakadni, hogy a kosztümös film azért az ami, mert bizonyos korban játszódik, akkor és ott.
Az pedig teljességgel érthetetlen, hogy mi szükség van a jelenkori, az üzletek vasárnapi zárva tartásra reflektáló, amúgy ráadásuk idejétmúlt filmbéli utalásra, amellyel kapcsolatban az is kétséges, hogy néhány év múlva emlékezni fog-e erre a történelmi mélységű pillanatra bárki is.
Nagy kár, hogy ilyen, látszólag nagyot szóló durranásokkal egyszeri élménnyé válik egy ennél jóval többet ígérő, nagy ívű romantikus kalandfilm.
Kincsem
magyar romantikus kalandfilm
rendezte: Herendi Gábor
Bemutató: március 16-án
