Az amerikai külügyminiszter szerint Kínának érvényesítenie kellene a nyersolaj-szállítási embargót Észak-Koreával szemben.
Rex Tillerson, aki csütörtökön Londonban Boris Johnson brit külügyminiszterrel tárgyalt elsősorban az észak-koreai válságról, a megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten kijelentette: az olajexport „nagyon erőteljes eszköz” lenne az észak-koreai magatartás megváltoztatására, de ezzel az eszközzel szinte kizárólag Kína tudna élni, mivel Észak-Korea teljes nyersolajigényét kínai importból fedezi.
Az amerikai külügyminiszter elismerte ugyanakkor, hogy éppen ezért nagyon nehéz lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsában teljes olajszállítási embargóról szóló határozatot elérni, mivel egy ilyen döntés gyakorlatilag „egyedül Kínát célozná”.
Tillerson mindazonáltal hozzátette: reméli, hogy Kína, amely világhatalom, saját hatáskörében meghozza ezt a döntést, ezzel is megpróbálva rászorítani Észak-Koreát atomfegyver-fejlesztési programjának újragondolására, és a párbeszéd elkezdésének megfontolására.
Londoni stratégiai elemzők szerint mindazonáltal a kínai olajszállítások leállása esetén is „nagyon valószínűtlen”, hogy az embargót az észak-koreai gazdaság komolyabban megsínylené, és még valószínűtlenebb a rezsim összeomlása.
A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) minap ismertetett elemzése szerint Észak-Korea ugyanis valójában nincs rászorulva a kínai olajra, és „nem szükségből, hanem pusztán kényelemből” importál folyékony szénhidrogéneket Kínából. Ha ez az importforrás bezárulna, akkor Észak-Korea szilárd szénhidrogénféléket cseppfolyósítana, az ilyen energiahordozókból bőséges készletei vannak, és szert tett a szén cseppfolyósításának technológiájára is – állt a londoni stratégiai kutatóműhely helyzetértékelésében.
A mianmari válságról szólva az amerikai külügyminiszter a csütörtök esti londoni sajtóértekezleten úgy fogalmazott: a muszlim vallású rohingja kisebbség üldöztetését „sokan etnikai tisztogatásnak tartják”. Tillerson szerint a rohingja közösség elleni erőszakcselekményeknek, a rohingják üldöztetésének véget kell vetni.
Mianmar „új, fejlődő demokráciája nagyon sok szempontból meghatározó pillanathoz érkezett” – tette hozzá, kijelentve: elismeri, hogy Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas mianmari vezető, aki a hadsereggel kötött hatalommegosztási egyezség alapján tölti be az ország politikai vezetőjének tisztségét, „bonyolult helyzetbe került”.
Tillerson szerint azonban a nemzetközi közösség elvárása az, hogy senkit nem érhet üldöztetés etnikai hovatartozása miatt.
Boris Johnson a sajtóértekezleten „visszataszítónak” nevezte a rohingja kisebbség elleni erőszakcselekményeket. A brit külügyminiszter kijelentette: csodálja Aung Szan Szú Kjit a mianmari katonai juntával szembeni korábbi fellépéséért, most azonban életfontosságú lenne, hogy a mianmari vezető az általa felhalmozott erkölcsi tőkét latba vetné a rohingják üldöztetésének megszüntetéséért, és annak lehetővé tételéért, hogy az otthonukból elüldözöttek hazatérhessenek.
Forrás: profitline
Képek: priceofoil, bumm
