Érdekes etikai kérdés foglalkoztatja a genetikával, evolúcióval foglalkozó kutatókat: kínai tudósok emberi agygéneket ültettek makákó majmokba, hogy megvizsgálják, lehetséges-e csökkenteni az emberszabásúak és az emberek közti evolúciós távolságot, írja a MIT Technology Review.
A transzgenikus állatokkal zajlott kísérleteket leíró tanulmány március 27-én jelent meg egy pekingi tudományos folyóiratban, a National Science Review-ben, és természetesen első körben a kínai média számolt be róla.
„Először próbáltuk megérteni az emberi tudat evolúcióját egy transzgenikus majommodell segítségével” – mondta Bing Su, Kunming Institute of Zoology genetikusa, a kutatás vezetője. A kínai kutatók több transzgenikus (azaz genetikaialg módosított) makákót is alkottak azzal, hogy emberi agyból származó géneket ültettek beléjük. Az így módosított emberszabásúak többféle memóriateszten is jobban teljesítettek, és az agyuk is az emberéhez hasonló sebességgel – azaz fajtársaikéhoz képest lassabban – fejlődött ki (az agy méretében nem történt változás).
A kínai kutatók munkája azért lehet fontos, mert az emberi intelligencia kifejlődése az evolúciókutatás egyik legizgalmasabb kérdésköre, ami azt vizsgálja, miképp alakult ki az évmilliók során az egyre nagyobb és bonyolultabb emberi agy, hozott létre civilizációt, miközben legközelebbi rokonaink, az emberszabású majmok megmaradtak a fejlődésnek többé-kevésbé ugyanazon a szintjén. Úgy tűnik, hogy a kínai genetikusok az emberi génekkel felturbózott makákókkal kétségkívül csökkenteni tudták ezt az evolúciós szakadékot, de munkájukat nem kísérte egyöntetű elismerés, egy sor tudós – köztük olyan is, aki együtt dolgozott a kínai kutatókkal – etikai aggályokat vetett fel a kísérletekkel kapcsolatban, felelőtlennek nevezve őket.
„Nagyon kockázatos útra tévedünk, ha génmódosított majmokkal tanulmányozzuk az emberi gének agyevolúciós szerepét” – vélekedett például James Sikela, a coloradói egyetem genetikusa, aki attól tart, hogy
AZ EFFÉLE, AZ ÁLLATOKAT SEMMIBE VEVŐ KÍSÉRLETEK ELSZAPORODÁSA EGYRE EXTRÉMEBB GÉNMÓDOSÍTOTT ÁLLATOK KREÁLÁSÁHOZ VEZETHET.
Kína amúgy is élen jár napjainkban az emberszabású majmokkal való kísérletekben, mivel az Egyesült Államokban és Európában sokat szigorodtak a velük való kutatások szabályai. Mivel a kínai kutatókat nem kötik hasonló állatjogi béklyók, rohamtempóban fejlesztik az utóbbi időben egyre divatosabb génszerkesztő eszközöket (CRISPR és társai), kiváltva ezzel a nyugati tudóstársadalom aggodalmát. (Idén januárban például egy kínai intézet arról számolt be, hogy féltucat súlyos mentális zavarral küzdő majmot alkottak a CRISPR génszerkesztővel.)
index
