A hiperszonikus rakéták egyszer csak váratlanul az életünk részévé váltak.
A hangsebesség legalább ötszörösével repülni képes eszközök lehetővé teszik a hadviselőknek, hogy szinte kivédhetetlen csapást mérjenek az ellenségükre. Így ezek a technikai fejlesztések fontos szerepet játhatnak a következő évek geopolitikai játszmáiban vagy háborúiban.
Miközben Oroszország hiperszonikus rakétáinak ukrajnai bevetése világszerte figyelmet keltett, amerikai védelmi tisztviselők úgy vélik, hogy eközben Kína csendben megelőzte Oroszországot a hiperszonikus fegyverek fejlesztésében, és talán már telepített egy olyan fegyvert, amely képes csapást mérni az amerikai létesítményekre a Csendes-óceánon.
Egyelőre nincs ellenük biztos védelem
Március 10-én az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség tudományos és technológiai főmunkatársa azt mondta az amerikai törvényhozóknak, hogy Kína és Oroszország sikeresen tesztelt hiperszonikus fegyvereket, és valószínűleg már bevethető rendszereket is telepítettek. Kína azonban jelenleg megelőzi Oroszországot a támogató infrastruktúra és a rendszerek számát illetően – írja a The Eurasian Times.
Paul Freisthler, a DIA elemző részlegének vezető tudósa a képviselőház fegyveres szolgálatokkal foglalkozó albizottsága előtt elmondta, hogy Kína jelentős előrelépéseket tett a hagyományos és nukleáris fegyverekkel felszerelt hiperszonikus rakétatechnológia és képességek kifejlesztésében, intenzív, koncentrált beruházások, fejlesztés, tesztelés és telepítés révén.
Emellett a távol-keleti nagyhatalom 2014 óta tesztel egy interkontinentális ballisztikus rakétát, amely hiperszonikus siklórobbanófejet hordoz. Hozzátette, hogy a fegyver 2021 júliusában demonstrálta, hogy képes átszelni a világot. Freisthler megemlítette, hogy a kínai Aerodinamikai Akadémia állítólag legalább három hiperszonikus szélcsatornát használ, amelyek működési sebessége 8, 10 és 12 Mach.
A legfrissebb hírek itt!
A hiperszonikus rakéták, amelyek a hangsebesség ötszörösénél nagyobb sebességgel képesek haladni kevés időt hagynak a védekezésre. Eddig még nem fejlesztettek ki biztos védelmet ellenük. A gyors, hatékony, precíz és megállíthatatlan képességek a modern csatatéren ritka, de nagyra értékelt tulajdonságok.
Kína hiperszonikus fegyvere 2021 júliusában sikeresen megkerülte a Földet egy rendszerteszt során, ami arra késztetett egy prominens amerikai védelmi tisztviselőt, hogy az eseményt az 1950-es évekbeli korai űrverseny kezdetéhez hasonlítsa.
A DF-17 egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, amely fontos Kína hiperszonikus arzenáljában. A rakétának akár 2500 kilométeres hatótávolsága is lehet, és egy mobil szállító-emelő hordozórakétáról indítható. Kínának emellett vannak DF-41 interkontinentális ballisztikus rakétái is, amely hiperszonikus siklójárművel van felszerelve.
A kínai média szerint a DF-41 rakéta mintegy tíz, egymástól függetlenül célozható nukleáris robbanófejet hordozhat több mint 14 ezer kilométeres hatótávolsággal, így a Föld bármely pontjára képes csapást mérni. Peking egy hiperszonikus rakéta prototípusát is kifejlesztette Starry Sky-2 néven, amely nukleáris rakétákat szállíthat a hangsebesség hatszorosával.
Eközben március 9-én Oroszország nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna ellen, mintegy hat hiperszonikus H-47M2 Kindzsal rakétát használva. A Kindzsal hatótávolsága körülbelül 2000 kilométer, és akár 10 Mach sebességre is képes. Ezen kívül Oroszország rendelkezésére áll az Avangard hiperszonikus siklójármű, amelynek orosz állítás szerint több mint 6000 kilométeres hatótávolsága és 20 Mach-os végsebessége van. Ezen kívül létezik a hajóról indítható 3M22 Cirkon hiperszonikus rakéta, amelynek hatótávolsága 1000 kilométer, a csúcssebessége pedig 8 Mach.
Az első csapás közelebb került
Freisthler szerint Moszkva azt is felfedte, hogy tervezi egy hiperszonikus siklójármű felszerelését a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétájára, és jelenleg egy levegőből indítható hiperszonikus rakétán (a Kh-95-ösön) dolgozik.
A legfrissebb hírek itt!
Az amerikai hadsereg különböző hiperszonikus fegyvereken dolgozik, amelyek mindegyike még tesztelési vagy fejlesztési szakaszban van. Kínával és Oroszországgal ellentétben a tisztviselők kijelentették, hogy az Egyesült Államoknak nem áll szándékában egyetlen hiperszonikus fegyverét sem nukleáris robbanófejjel felszerelni.
Amerikában főleg amiatt aggódnak, hogy a kínaiak hiperszonikus fegyverekkel támadhatnak amerikai harci repülőgépeket és más eszközöket a japán vagy guami támaszpontokon. A fegyverek akár váratlanul behatolhatnak Amerika 11 több milliárd dolláros repülőgép-hordozójának egyikének fedélzetébe is, azonnal véget vetve a légi műveleteknek a műveleti területen. Védelmi elemzők rámutattak, hogy ez a sebezhetőség egy napon elavulttá teheti az úszó behemótokat.
Az elkövetkező évtizedekben ezek az új fegyverek olyan feladatot hajthatnak végre, amelyre a nukleáris fegyvereket már régóta elképzelték: első csapást mérhetnek egy másik ország kormányára vagy arzenáljaira, megzavarhatják a kulcsfontosságú kommunikációs csatornákat, és meggyengíthetik a megtorló erők egy részét. Mindezt a nukleáris robbanófejek használata, és a robbanásából származó radioaktív sugárzás és nemzetközi elítélés nélkül lehetne elérni – zárja összefoglalóját a The Eurasian Times.
