Labanc Ferenc volt operatív főnyomozó nyersen kelt ki a Honvéd Kórház sürgősségi osztályával szemben.
Az elmúlt egy évben már nem az első eset, hogy a kórházról személyes indíttatású, negatív történet lát napvilágot, de a volt főrendőr most minden eddiginél keményebb véleménynek adott hangot.
Labanc Ferenc édesapját a halála előtt a sürgősségin ápolták, és erről írt saját blogján nyílt levelet Dr. Zacher Gábornak.
Levél szövege:
A mai napon elbúcsúztattuk apukámat Id. Labanc Ferenc honvéd alezredest, a Dunai Flottilla volt parancsnok-helyettesét , gyönyörű és mégis felemelő Honvédségi díszszertartással.
Volt himnusz gyönyörű megemlékezés és díszsortűz is. Mégsem erről írok nektek ez hadd maradjon a lelkem legmélyén.
De amit halála előtt tapasztaltam és láttunk többen is hozzátartozóimmal az mélységesen felháborít és nem tudom lenyelni, nap mint nap vissza öklendem. Halála előtt néhány nappal a Honvéd Kórház Sürgősségi osztályán feküdt, tulajdonképpen haldoklott embertelen körülmények között.
Vasárnapi látogatásom során ( Jan.8.án 13:00kor) azt tapasztaltam, hogy szegénykémnek az infúziója már rég lefolyt, az oxigénellátója pedig folyadék feltöltés híján nem működött. Szemmel láthatóan nagy fájdalmai voltak amit hősiesen próbált leküzdeni. Ezzel szemben vagy 4 ápoló vagy inkább csak annak mondott tróger unottan beszélgetett, kávézgatott, röhögcsélt saját sztorijain annak ellenére, hogy jól láthatóan ellátatlan haldokló szörnyű állapotban lévő emberek voltak az ágyakon. Egy főápolónak nevezett sz…., épp a számítógépen pötyögött valamit, az úgynevezett fektető orvos nemhogy az osztályon de még az épületben se volt és hozzátartozók többen is aggódva vártak valami segítségre.
Többszöri felszólításomra egy tenyeres talpas ápolatlan majdhogynem koszosnak tetsző ápolónő nagy flegmán kicserélte apukám infúzióját úgy, hogy közbe 3x is mellészúrt vénájának. Arról már nem is beszélek, hogy mindenki szinte bevizelve feküdt az ágyakon és 2-3 beteg is hangosan jajgatott fájdalmába. Egyetlen fiatal orvosnő beszélgetett kint a váróban majd kapott borítékot a köpenyébe, de kérdésre csak annyit tudott válaszolni, hogy ő nem a fektető orvos, ezért semmit nem tud nyilatkozni senkiről
Hát ezért kedves Zacher Gábor főorvos úr , mint osztályvezető …..
Mert tudod én úgy gondolom, hogy egy sürgősségi osztályon általában arat a halál, de ezt csak úgy teheti meg, hogy a lehető legjobb orvosok és ápolok küzdenek ellene. Én úgy gondolom, hogy egy ilyen osztályon nincs helye a nevetésnek, nincs helye a lustaságnak, és nincs helye a pénzéhségnek sem.
Egy ilyen helyen az orvos és az ápoló közlekedjen futva, és csak akkor pihenhetnek meg ha minden beteg tökéletesen rendbe van téve, állapotától függetlenül. Nem véletlen, hogy az osztályodat halálgyárnak hívjak és óriási szerencsétek, hogy az emberek fájdalmukba és megrendülésükben nem rúgják szét a seggeteket.
Ezekre a dolgokra amiket leírtam nincs mentség, nem lehet megmagyarázni. Egy dolgot lehet csak tenni, lemondani és eltakarodni oda ahol nem tudsz kárt okozni. Felháborító, hogy fizetésemelésről és egyáltalán pénzről mertek beszélni úgy, hogy egy ország népének a vérét szívjátok évtizedek óta.
A levél teljes szövege itt olvasható el:
http://filmzona.xyz/uncategorized/a-mai-napon-elbucsuztattuk-apukamat-id-labanc-ferenc-honved-alezredest/
Bár a levél nagyon egyszerű és puritán, sajnos, igazat kell adni a levél írójának az egészségügyben tapasztalható visszaélések és visszásságok, embertelenségek miatt. Persze, van kivétel is, azért nem írom le ide a jó kórházakat, és a rosszakat, mert senkit nem szeretnénk megbántani, vagy magasztalni, azt azonban el kell mondani, hogy a levél fájdalmas tárgya tekintetében gyökeres változtatásokra van szükség! Hirmagazin.eu
Akinek van bármilyen hasonló esete, ami vele, vagy hozzátartozójával, szeretteivel történt, várjuk és közöljük! Osszátok meg!
Forrás: hirzona24, filmzona.xyz
