A Balatonnál nyaral idén a legtöbb magyar, de az őrségi panziók is rendkívül népszerűek – mondta az InfoRádió turisztikai szakértője.
Az idei évben láthatóan a legtöbb magyar a belföldi nyaralás mellett döntött. A legnépszerűbb úticél a Balaton, majd a további vízparti területek, valamit a fürdővárosok, mint Hajdúszoboszló és Debrecen következnek. De a Tisza-tó és a Velecei-tó térsége, illetve a Tisza környéke is rendkívül felkapott. Mindezek mellett ugyanakkor például az Őrség kisebb panzióiban is már nagyon nehéz szabad helyet találni – sorolta Kiss Róbert Richard, hozzátéve, hogy a legnagyobb érdeklődés az augusztus 20-i hétvégét övezi ezúttal is.
Sőt, annyira jók a belföldi számok, hogy a tavalyiakat is hozzák, augusztusban pedig elképzelhető, hogy meg is fogják haladni a balatoni foglalások a 2019-eseket – emetle ki a Világszám turisztikai magazin szerkesztő-műsorvezetője.
Ugyanakkor a külföldi turisták elmaradnak, aminek Budapest a legnagyobb kárvallottja,
hiszen a fővárosi szállodák 80–85 százalékos töltöttség helyett csupán 30 százalék körül állnak. A turisztikai szakértő szerint ezért nem is véletlen, hogy próbálják a vidék Magyarországát a fővárosba csábítani.
Külföld? Zónák? Teszt!
A magyarok legnészerűbb külföldi úticélja továbbra is Horvátország, ezen belül is a közelebbi területek, így Krk-sziget és környéke, vagy épp Rovinj, de a dalmát városok, mint Split vagy akár Dubrovnik is kedvelt a magyarok körében. Zára, Zadar, Sibenik és Trogir szintúgy, és a klasszikus „magyar szigetek”, mint például Vir, sem maradnak magyar turisták nélkül – ismertette Kiss Róbert Richard. Ami a változás, hogy míg korábban a kéthetes turnusok sem voltak ritkák, most leginkább a szombattól szombatig tartó, egyhetes utakat választják az emberek, de még inkább csak 3-4 napra mennek az utazni vágyó magyarok.
Az InfoRádió turisztikai szakértője megjegyzte, bár általánosságban az mondható, hogy tengerre vágyik a magyar, Horvátország mellett például Ausztriába is sok honfitársunk látogat el. Az osztrák városok, vagy akár a kellemes, bár hűvösebb vízű tavak is vonzzák a magyar látogatókat.
Kiss Róbert Richard szerint „nagyon érdekes” továbbá, hogy miként alakulnak az egyes országokban az ismert zónabesorolások. Az egészségügyi szempontok mellett ugyanis erős a gyanú arra, hogy a geopoltika is szerepet kap – tette hozzá, példaként említve Ukrajnát, amely piros jelzést adott Magyarországnak, holott az látható, hogy idehaza „uralva van” a járványhelyzet, amennyiben ez egyáltalán lehetséges.
A zónákkal kapcsolatban arra is kitért, hogy mióta Magyarország zöld zónába sorolta Portugáliát, ez a célálomás is népszerű lett a magyar utazók körében. De az is látszik, hogy a szintén zöld besolású Spanyolország esetében, augusztus 20-a és 24-e környékére nagyon sok városnéző utat hirdetnek az irodák, és ide is vannak szép számmal jelentkezők. Egyszóval, a zöld országokba vállalkoznak utazni momentán a magyarok – jelentette ki Kiss Róbert Richard.
Emlékeztetett, a sárga országokba sem tilos utazni, és egyéni szervezésben akár piros jelzésűt is fel lehet keresni, azonban a karanténkötelezettség, vagy az azt kiváltó két teszttel járó macera és költség jellemzően visszatartóerőként jelentkezik az utazni vágyók számára.