A tálibok megállíthatatlan hatalomszerzése mutatja, hogy kártyavárként omlik össze Afganisztánban az új államiság, amiről a nemzetközi közösség tévesen remélte, hogy az elmúlt húsz évben sikerült felépíteni.
Miként válhatott egy terrorista mozgalom erősebbé, mint egy állam? A legfontosabb tényezőket gyűjtöttük össze, amelyek magyarázatot adnak arra, miként lett mára a rettegés földje Afganisztán.
Kik a tálibok?
A kifejezés a diák szóból származik. A kezdetben politikai és katonai mozgalom a pakisztáni afgán menekültek vallási iskoláiból ered, a pastu társadalom vezető rétegének iszlám iskoláiban képezték ki fiatal tagjait az 1990-es évek közepén.
Az igazi szerveződés kezdetét számos forrás 1994-re datálja, de a gyökerek Afganisztán szovjet megszállásáig nyúlnak vissza, hiszen a tálibok Pakisztánba menekült afgánok, akik visszatértek, hogy megszerezzék a hatalmat az anyaországban.
A Szovjetunió 1979 végén vonult be Afganisztánba 100 ezernél több katonával. Erejüket fokozta, hogy szintén több mint 100 ezer kommunista afgán támogatta alakulataikat, így a véres invázió 600 ezer – 2 millió áldozatot szedett.
Ötmilliónál több afgán menekült Pakisztánba, Iránba és a világ többi részére, így kerültek tehát a későbbi tálib mozgalom alapítói is a határ keleti oldalára.
Hogyan erősödtek meg a tálibok?
A szovjetek ellen harcoló csoportok azok 1989-es kivonulása után egymás ellen fordultak Afganisztánban. Pakisztánnak érdekében állt a stabilitás megteremtése a szomszédos országban, ezért a szemben álló csoportokat fegyverrel és pénzzel is támogatta a kiegyezés reményében.
Még több külföldi hír
Az Egyesült Államok elsősorban gazdasági érdekek mentén volt érdekelt a tálibok megerősödésében. Amerikai cégek gázvezetéket akartak építeni Afganisztánon keresztül, Türkmenisztán és Pakisztán között. A jelentős tőkét igénylő beruházásokhoz a befektetők számára stabil környezet szükséges.
A hidegháború idején az USA támogatta Afganisztánban a kormányellenes csoportokat. Az ekkor ide került fegyverek egy részét később megszerezték a tálibok. A CIA katonai, taktikai és pénzügyi segítségével erősödött meg Afganisztánban a kilencvenes évekre.
A tálibok ellenőrzésük alá vonták az általuk uralt területeken a máktermesztést is, így a kábítószerek előállításának egyik fontos alapanyaga kizárólag a terrorszervezet számára hoz hasznot, a működéshez, fegyverkezéshez szükséges egyik anyagi forrást biztosítva.
A vallási előírásokat szigorúan betartató tálibok időközben együttműködésbe kezdtek az Al-Káida terrormozgalommal is
A tálibok hamar magukhoz ragadták a hatalmat, 1995-re már a legerősebb hatalmi csoportosulássá váltak Afganisztánban, rá egy évre bevették a fővárost, Kabult, és uralmuk alá vonták az ország kétharmadát. Mindez alig negyed százada történt, így a ma élő afgánok jelentős része élénken emlékezik arra, hogy mit jelent a tálibok uralma a mindennapokban.
Miért rettegnek ma az afgánok?
Az iráni nyelvcsaládhoz tartozó afgánok etnikailag számos törzsből állnak, ezeket az iszlám tartja össze. A tálibokhoz hasonlóan szunnita muzulmánok, de nagyon szabadságszerető és demokratikus érzelmű emberek, míg a tálibok világnézetét a vallási fanatizmus határozza meg.
A tálibok az általuk uralt területen az iszlám jogrendszert, a saríát alkalmazzák, amit a legszigorúbban betartatnak, kegyetlen retorziókkal. Kínzás, csonkítás, nyilvános kivégzés jár azoknak, akik megszegik a mai afgánok számára maradinak és értelmetlennek tűnő regulákat.
A mai korral haladni kívánó afgánok számára betarthatatlanok a tálibok tilalmai
A tálibok tiltják a sajtó működését, a filmkészítést, a mozikat, a televíziót és az internetet, továbbá a világi zenét és az ünnepségeket.
Még több külföldi hír
A nők számára tiltott a pénzkereset, az iskolai tanulmányok, a kerékpározás és motorozás, sportegyesületbe és múzeumokba történő belépés, rádióműsorban való megszólalás, hangos nevetés, kopogós cipő, ékszer és élénk színek viselése, a hagyományos öltözet elhagyása, a házak erkélyére való kilépés.
A férfiaknak kötelező a hagyományos muzulmán öltözet (pl. turbán), valamint a szakáll viselése. Testi fenyítés jár azon férfiaknak, akiknek nem elég hosszú a szakálluk. A férfiszabók számára tilos női ruhák készítése.
A tálibok elvárása, hogy mindenki muzulmán legyen, a nem muzulmánoknak sárga csíkot kell viselniük ruhájukon.
Az iszlám szigor mellett a tálibok bosszújától is félnek az afgánok
A híradások már hetekkel ezelőtt megerősítették a korábbi feltételezéseket, miszerint a nemzetközi alakulatok kivonulása után a tálibok kegyetlenül elbánnak azokkal a helyiekkel, akik munkájukkal vagy bármilyen módon segítették a külföldi alakulatok tevékenységét.
Az első tolmács lefejezése után az Egyesült Államok, Ausztrália és több európai ország is komolyan foglalkozni kezdett azzal, hogy miként tudna segíteni azon a több tízezer afgánon, akiket a korábbi együttműködés miatt fenyeget a tálibok bosszúja (a tolmácsok mellett az építőipari vállalkozók, beszállítók, informatikai szakemberek, fuvarosok, élelmiszert beszállító farmerek, varrónők, sportedzők, bébiszitterek és még sokan halálos veszélyben vannak). A leggyorsabb megoldás a külföldi alakulatokat segítő afgánok befogadása lenne, de ez mindegyik országban érzékeny problémaként jelentkezik.
Miért ilyen gyenge az afganisztáni államiság?
A mai Afganisztán alapjait jelentő területi hódítások korát a VII. századra teszik, de sok évszázadon átívelő, tartós államiság nem jöhetett létre. A kelet-nyugat közötti kapcsolat szerepéből adódóan az államiság formája a külső hatásoknak megfelelően folyamatosan változott.
Az Egyesült Királyságtól való függetlenséget 1911-ben kiáltották ki, de az önálló stabilitás leghosszabb időszaka csak 1933-ban kezdődött, és csupán negyven évig tartott Zahir sah király uralma alatt. 1973-ban államcsíny, majd 1978-ban kommunista puccs söpörte el véglegesen a királyságot.
A nyolcvanas években a szovjet invázió, a kilencvenes években a tálib uralom gyengítette szinte nullára az afgán államiságot.
2000 végére a tálibok elfoglalták az ország területének 95%-át. Csak az északkeleti országrész, Badahsán tartomány maradt ellenőrzésükön kívül.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadások fordulópontot jelentettek
A New York-i ikertornyok, a World Trade Center felhőkarcolói és a Pentagon ellen elkövetett terrortámadások az al-Kaida terrorszervezetet által megszervezett és elkövetett, öngyilkos merényletsorozat volt az Egyesült Államok ellen. Az amerikai haderő emiatt kezdett harcba a tálibok vezette Afganisztánnal.
A háború nemzetközi szintű legitimálásáért az USA szövetséget kötött az úgynevezett Északi Szövetséggel. Ez olyan szintű katonai túlerőt jelentett Afganisztánban, hogy a tálibok kénytelenek voltak feladni az uralmuk alá vont országot, és az afgán-pakisztáni határvidéken bújtak meg.
Még több külföldi hír
Elszántságuk és helyismeretük vezetett oda, hogy sejtjeiket nem tudták felszámolni a külföldi alakulatok, az afganisztáni biztonsági erők, illetve Pakisztán sem tudta megsemmisíteni a területére menekült tálib fegyveres csoportokat. A határvidékre visszahúzódott tálibok új erőre kaptak, és 2009-re már Pakisztán területén is rettegetté váltak katonai potenciáljuk miatt. A pakisztáni kormány a tálibok terjeszkedésétől megriadva 2009 májusában szervezett hadműveleteket felszámolásukra.
2021: A tálibok azonnal megmutatták erejüket
A külföldi alakulatok kivonulásakor a tálibok gyorsan kezdtek előrenyomulni Afganisztánban, egymás után több tartományt és azok fővárosát foglalták el. Elérték a fővárost, Kabul bizonyos külső kerületeit már uralmuk alá vonták.
Előrenyomulásuk nem csak azért gyors, mert az elmúlt években már készültek a területszerzésre, hanem azért is, mert nem találkoznak valódi ellenállással. Az afgán kormány biztonsági erői szinte mindenhol azonnal megadták magukat, elmenekülve az érkező tálibok elől.
Augusztus közepén elkezdődött a külföldi diplomaták kimenekítése Kabulból. Ezt a helyiek és a nemzetközi közvélemény is olyan jelnek tekinti, ami arra utal, hogy visszatérhet a tálibok rettegett uralma, amit 1996 és 2001 között egyszer már megtapasztalt Afganisztán.
FRISSÍTÉS: A tálibok nem demokratikus úton ragadták magukhoz a hatalmat
Az ország fontos nemzeti ünnepe augusztus 19., a brit fennhatóság végét ünneplik a függetlenség napján. A tálibok mostani hatalomátvétele szinte az évfordulón történt, így a függetlenség napján szokásos felvonulások helyett több városban a tálibok ellen tüntettek az utcákon.
A tiltakozók emlékeztetik a világot, hogy nem csak az a probléma, hogy az eddigi kegyetlenkedések miatt retteg újabb rémuralomtól az afgánok többsége, hanem az is illegitimmé teszi a tálibok hatalmát, hogy az előző kormányt nem demokratikus úton, nem a választások megnyerésével váltották le, hanem erőszakos hatalomátvétellel.
Még több külföldi hír
euronews
