Ukrajna „méltányos” tárgyalások megkezdésére akarja rábírni Oroszországot – jelentette ki pénteken az ukrán elnöki hivatal, ezzel indokolva az ukrán egységek augusztus 6. óta tartó példa nélküli előrenyomulását a dél-oroszországi Kurszki területen.
„Objektív módon alkalmazzuk a katonai eszközt annak érdekében, hogy meggyőzzük Oroszországot: menjen bele egy méltányos tárgyalási folyamatba” – írta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az X közösségi portálon.
Az ukrán erők augusztus 6-án támadták meg az Ukrajnával határos Kurszki területet, kijevi állítás szerint 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el. Zelenszkij csütörtökön azt állította, hogy az ukrán csapatok teljesen elfoglalták a határtól 10 kilométerre fekvő Szudzsa várost, ahol a szibériai gázmezőkről Ukrajnán át Európába földgázt szállító, mára egyetlen tranzitállomás található. Az offenzíva meglepte a közben a kelet-ukrajnai Donyec-medencében lassan előre nyomuló orosz hadsereget.
Kijev több indokot is mondott a támadásra.
Egyebek mellett így akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy csoportosítsa át csapatait a fronton, csökkenjen a Donyec-megyei orosz nyomás, másrészt „ütközőzónát” akar Oroszországon belül, hogy az orosz légierő ne tudja támadni a határ menti ukrán területeket. Az ukrán vezetés az elfoglalt orosz területeket a Kremllel folytatandó tárgyalásoknál „cserealapként” akarja használni. Oroszország Ukrajna területének csaknem 20 százalékát tartja megszállva.
A kelet-ukrajnai Pokrovszk katonai hatóságai az orosz csapatok közelsége miatt sürgették pénteken a civilek kimenekítésének felgyorsítását. Helyi vezetők közölték a Telegramon, hogy az orosz erők „gyors ütemben nyomulnak előre. Minden nappal kevesebb idő marad az érintett civilek összegyűjtésére és biztonságosabb térségekbe történő szállítására.
Az ukránok oldalán harcoló egyik orosz önkéntes hadtest pénteken felszólította az orosz katonákat: álljanak át, vagy adják meg magukat, ahelyett, hogy öngyilkosságot követnek el. „Politikai instruktorotok biztonságos szobájában ülve azt mondja nektek: inkább robbantsátok fel magukat egy kézigránáttal, mint hogy fogságba essetek” – írta az Oroszország Szabadsága nevű légió a Telegramon.
A harcosok szerint jobb élni, mint kitüntetésért meghalni.
A légió arra bátorította az orosz sorkatonákat, hogy álljanak át, és „harcoljanak Oroszország normális jövőjéért”.
Dick Schoof holland miniszterelnök pénteken kijelentette: Hollandia azután is változatlanul támogatja Ukrajnát, hogy Németország ukrán állampolgárokat gyanúsít az Északi Áramlat gázvezetékek ellen 2022 szeptemberében elkövetett szabotázsakció végrehajtásával.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a digitalizációért felelős miniszter pénteken a Polsat lengyel televíziónak nyilatkozva tagadta, hazugságnak nevezte és orosz dezinformációnak tudta be azt az állítást, miszerint Lengyelországnak bármi köze lett volna a szabotázsakcióhoz.
Előzőleg August Hanning, a BND német hírszerzés volt főnöke azzal vádolta meg Varsót, hogy együttműködött ebben az ügyben Ukrajnával.
Csütörtökön Ukrajna is teljes képtelenségnek nevezte, hogy Kijev állna a Balti-tengeri robbantások mögött.
Moszkvaa felkészült arra, hogy évtizedekig nyugati szankciók fogják sújtani
Az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködésért felelős osztályvezetője ezt azzal indokolta , hogy „az első szankciókat már jóval a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt bevezették, mivel a valódi cél egy tisztességtelen verseny kialakítása volt, a konfliktust csupán ürügyként használják”.
Dmitrij Biricsevszkij hozzátette: a szankciók hatására Oroszország olyan szinten kényszerült rá gazdaságának átszervezésére, hogy ma már elő tudja állítani azokat a termékeket, amelyekből korábban nyugati importra szorult.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a nyugati „szankciós spirál” a jövőben újabb nehézségeket okozhat az ország számára. Moszkva ezért arra törekszik – tette hozzá – , hogy olyan más, szintén szankciók alatt álló országokkal tárgyaljon, mint Irán, Észak-Korea vagy Venezuela. Mint mondta a szankciók dacára az orosz gazdaság 2024 első felében 4,7 százalékos növekedést ért el.
