Szakértők szerint a Sovcomflot hajózási társaság álcázta a hajói tulajdonjogát azzal, hogy leányvállalatokat alapított más országokban, és hogy hajóik már nem orosz felségjel alatt hajóznak.
A trükközés eredményeként a kőolajat és földgázt nyugati valutáért adja el a társaság, amiből Oroszország tovább finanszírozhatja az ukrajnai inváziót.
Február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, minek következtében az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok is azonnali szankciókkal sújtotta a Oroszországot. Ennek ellenére egy, az orosz állam által is szponzorált hajózási társaság továbbra is nyersolajat szállít európai kikötőkbe – írja az OCCRP oknyomozó projekt a vállalat nyilvántartásának és a hajók nyomonkövetésének elemzése alapján.
Az OCCRP cikke szerint az orosz állami támogatású Sovcomflot flottaüzemeltető tulajdonában lévő tartályhajók továbbra is szállítanak európai kikötőkbe, amivel az orosz nyersolajimport korlátozását megcélzó szankciók ellenére nyugati devizát keresnek Moszkvának. Az Egyesült Államok az Unióval karöltve szankciókat vezetett be a Sovcomflot ellen.
Mozgásban a hajók
Az OCCRP tizennyolcnál több, a Sovcomflot 2020-as pénzügyi nyilvántartásában szereplő hajólistán jegyzett tankert azonosított, melyek az utóbbi pár hónapban is a világ óceánjain közlekedtek, megrakva átlagosan 240 millió dollár értékű üzemanyaggal. A hajók mozgása valós időben követhető egy a tengeri forgalomkövetésre szakosodott weboldalon.
A szankciók márciusi életbe lépése után egyes hajók kikapcsolták a nyomkövetőjüket, minek köszönhetően eltűntek a térképről. A cég hajói közül május elején azonosítottak egyet az Egyesült Államok felé tartva, de azt átirányították Dél-Afrikába, majd gyorsan át is nevezték a hajót. Az OCCRP a közelmúltban legalább öt másik hajót követett nyomon, melyek Olaszországból, Dániából és Hollandiából indultak, vagy éppen oda tartottak vagy kikötöttek az uniós szankciók márciusi életbe lépése után is.
Átverés
Azt egyelőre nem tudni, hogy ki vásárolja a Sovcomflot által szállított olajat, de az biztos, hogy a Sovcomflot és a kikötőket üzemeltető vállalatok elkerülték a szankciókat, aminek okai, hogy
- a hajók libériai zászló alatt közlekednek,
- illetve hogy az anyacég Cipruson és az Egyesült Arab Emírségekben alapított leányvállalatokon keresztül intézi a szállítmányozói tevékenységét.
Ricardo Soares, az Oxfordi Egyetem nemzetközi politikával és finanszírozással foglalkozó szakértője elmondta: flottája átnevezésével és egy új székhellyel a Sovcomflot továbbra is nyugati pénzhez jutott, ami szükséges ahhoz, hogy tovább folytathassa az ukrajnai inváziót. Hozzátette, hogy szinte lehetetlen visszakövetni a hajók tulajdonjogát Oroszországig, aminek több oka van.
- Az egyik a nyomkövetés kikapcsolása,
- a másik a hajók átnevezése,
- a harmadik pedig, hogy a tankerek Libéria zászlaja alatt közlekednek, amivel egyszerűen elfedhető az eredetük.
„Libéria tulajdonképpen egy hajózási adóparadicsom. Nagyjából olyan egyszerű a zászlaja alá kerülni, mint regisztrálni egy postafiókot” – közölte Soares.
John Chrinstensen közgazdász, a Tax Justice Network alapítja szerint az, hogy a Sovcomflot különböző székhelyeket és zászlókat használ, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az oroszok enyhítenék vagy kijátszanák a nyugati szankciók következményeit.
A cikk írói megkeresték az Európai Uniót, hogy a Sovcomflot hajói miként horgonyozhattak uniós kikötőkben, de az Unió ugyanúgy nem válaszolt, miként a hajótársaság sem a feléjük intézett kérdésekre.
Minden szankció kijátszható?
Az Oroszország ellen hozott szankciók célja, hogy elzárják azokat a csatornákat, ahonnan a Kreml pénzhez jut. A kőolaj- és földgázeladások Oroszország számára fontos bevételt jelentenek, Oroszország pedig próbálja fenntartani a nyugati valutákból álló tartalékát, mivel a rubel árfolyama az amerikai dollárral, a japán jennel és az euróval szemben is zuhan, minek köszönhetően súlyos milliárdok forognak kockán.
Az amerikai és az uniós szankciók miatt a tengeri biztosítótársaságoknak jelenleg meg kell vizsgálnia, hogy egyáltalán köthetnek-e üzletet a Sovcomflottal. Április végén a Shipping Watch című iparági kiadványban írták, hogy a norvég eredetű Skuld biztosító megszüntette a Sovcomflottal között szerződését, az igazgatóságából pedig eltávolította a Sovcomflot egyik vezetőjét.
Az orosz olaj- és gázimport korlátozása megosztotta a nyugati országokat, az import teljes leállítását sürgető EU-s határozatot pedig Magyarország megvétózta. Mindeközben Horvátország, Hollandia és Görögország továbbra is vásárol olajat orosz tartályhajókról.
Az uniós rendelkezések szerint az EU-s cégek nem fizethetnek euróban a szankciókkal sújtott cégeknek, de Németország és Olaszország engedélyt adott az országaikban működő energiavállalatainak, hogy rubelszámlákat nyissanak az orosz állami vállalatoktól származó gázért.
A nyugati szankciók eközben már azokra a hajókra is vonatkoznak, amik jelenleg építés alatt állnak Dél-Koreában. A Sovcomflot éppen harminc hajót építtet, ezeknek a többsége jégtörő tartályhajó, amivel az Északi-sarkon tervezett fúrásokból származó cseppfolyósított földgázt szállítanák.
euronews nyomán