Diplomáciai nagyüzem volt Budapesten az elmúlt időszakban – erről is beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország” című műsorában. Szót ejtett a Karácsony Gergellyel folytatott egyeztetésről és arról is, hogy mikorra lehet meg a megegyezés a következő uniós költségvetésről.
A kormányfő köszönetet mondott Budapestnek: minden ilyen diplomáciai nagyüzem fennakadásokkal jár, ha még vitatott személyiség érkezik és tüntetések vannak, azok legalább akkora fennakadást okoznak, mint a vendég látogatása.
A tárgyalásokkal kapcsolatban megismételte azt, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása után mondott: egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a házszámát – mit ott foglaltunk hazát magunknak, ahol balra Berlin, jobbra Moszkva, délre Isztambul van. A kormányok dolga, hogy ebben a térségben egyensúlyt, békét tudjanak teremteni, és azt kell elérni, hogy
a három nálunk jóval nagyobb hatalom Magyarország sikerében érdekelt legyen,
vagyis meg kell találni a kölcsönös érdekeket.
Melyek a közös érdekek?
Orbán Viktor elmondása szerint vannak biztonsági jellegűek: Török- és Németország NATO-tag, velük könnyű együttműködni. Oroszországgal pedig azt kell megértetni, hogy nem jó, ha egymás ellen katonai akciókban veszünk részt.
Vannak gazdasági érdekek – a nemzetköziesedő világgazdaság összességében jó Magyarországnak, mert mi szállítani szeretnénk külföldre, mások pedig ide, ebben kell egyensúlyt és jó üzleteket találni. „Az egy dolog, hogy a kormányok milyen viszonyban vannak egymással, de az is nagyon fontos, hogy az emberek milyen viszonyban vannak egymással. Ezért kellenek a közös kulturális programok, nemzeti napok, oktatási együttműködések” – ez a békéhez és a stabilitáshoz visz közelebb a miniszterelnök szerint.
„Azt nem mondhatom, hogy az amerikai, orosz, török elnökhöz, német miniszterelnökhöz hasonló kaliberű politikusok azzal kelnek és fekszenek, hogy mit tudnának tenni Magyarországért. De ha az az elképzelésük van rólunk, hogy egy együttműködő ország vagyunk, az már egy jó kezdet”.
Vitatott személyiségek
Az ellenzék reakcióiban nem rosszindulatot, hanem tudatlanságot lát Orbán Viktor. Kifejtette: „nem fogják fel, hogy Törökország nélkül az Európa felé tartó migránstömeget nem lehet megállítani”.
Arról beszélt, hogy sok ország szeretné eltávolítani a székéből a Donald Trump amerikai elnökhöz hasonló akotmányos erővel rendelkező Erdogant. De Törökország gyengülése a bevándorláspárti erőknek lenne jó, mert akkor jöhetnének milliószám a migránsok. Pedig amíg a török elnök Szíria felé nyitja meg a kaput a szírek előtt, nem Európa felé, addig mi biztonságban vagyunk – mondta a miniszterelnök.
Merjünk magyarok lenni – jelentette ki Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy ő a magyar érdekek képviseletét, a nemzeti alapú külpolitikát tartja a legfontosabbnak.
Hozzátette: Magyarország jelentős támogatást nyújt az Irakban élő kurdoknak, akiknek „iskolát építünk vagy kurd katonákat képez ki az iraki részen a magyar hadsereg” – sorolta.
A miniszterelnök kiemelte: ha piacot csinálunk a magyar termékeknek és közben olyan befektetéseket fogadunk be külföldről, amelyek erősítik a magyar gazdaságot, az nagyon hatékony. Gáz fog érkezni Törökország irányából, ami növeli Magyarország energiabiztonságát.
Szeretem a munkámnak ezt a részét, ami egy bonyolult nemzetközi konstellációban igyekszik megtalálni Magyarország újtát
– emelte ki Orbán Viktor.
Kifejtette: a magyarok filozófiája a szemmagasság. „A magyar ember nem szeret se fölfele, se lefele nézni, a másik szemébe szeret nézni. Ez mélyen benne van a magyar karakterben, és ez van benne a »polgári« fogalomban is, abban, hogy az embert a teljesítménye alapján kell megítélni. Kellően szerény, de magabiztos pozíció ez” – fejtette ki.
Kárpátaljai magyar kisebbség
Nyilvánvalóan vannak magyar nemzeti érdekek Kárpátalján, hiszen legalább 150 ezer magyar él ott. „Ez idő alatt ezek az emberek az elmúlt időben számos ország polgárai voltak már. Ez egy nehéz helyzetben lévő népcsoport, amely joggal tart igényt Magyarország segítségére”.
Orbán Viktor emlékeztetett: Ukrajna aláírt egy nemzetközi szerződést – hogy közeledjen a NATO-hoz -, amely szerint az országában lévő kisebbségek számára megadja, ami jár. „De ezt nem tartják be – és hogyan lehetne együttműködni egy olyan országgal, amely így viselkedik? Mindemellett bízom benne, hogy lesz változás. Most új elnök van, bízom benne, hogy az eddigiekkel ellentétben ő nem fog magyarellenes poltikát csinálni”.
Uniós költségvetés
A V4-ek, és a Kohézió barátai csoport 17 tagországa a közelmúltban megfogalmazta, hogy nem tartják igazságosnak a következő 7 éves költségvetést. Ezzel kapcsolatban a kormányfő arról beszélt, hogy meglátása szerint az európai politikának két sikerterülete van: a mezőgazdasági politika, amelyre nagyon sok pénzt költ az unió, és a kohéziós politika, ami leginkább a szegényebb országok felzárkóztatását jelenti.
„Más országok szeretnének új fontos politikákat – katona- és klímapolitikát, tuodmányos kutatás-fejlesztést – beindítani. Mi azt mondjuk, rendben, de ne a régiek rovására” – szögezte le .
A másik ügy, hogy a britek kilépnek az EU-ból (ezt Orbán Viktor faktumtak tekinti). Az a kérdés, hogy az általuk befizetett hatalmas összeget hogyan pótolja a közösség, emlékeztetett, hozzátéve: szerinte az arányos csökkentés lenne az igazságos, mások viszont különbséget tennének az országok között, ráadásul úgy, hogy a szegényebb országoknak járó összegeket csökkentenék. Ez nem elfogadható, szögezte le.
Megemlítette még, hogy véleményük szerint a befizetéseknél sincs minden rendben, mert egy olyan speciális befizetési rendszer működik, amely szerint Svédország például arányosan kevesebbet fizet, mint például Magyarország. Szeretnék, ha ez a britek által behozott rendszer megszűnne.
„Most horvát elnökség következik, utána a németek jönnek – az év második felében, a német elnökség alatt már meglehet az új költségvetés, addigra lehet meg a konszenzus”
– bocsátkozott jóslatokba Orbán Viktor.
Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel folytatott egyeztetések
Komoly belpolitikai harc van Magyarországon, miközben az ellenzék továbbra is diktatúrásdit jászik, holott sok helyen nyertek. Szerencsére Karácsony Gergely nem tette ezt, legalábbis az ülésen – mondta a miniszterelnök.
Az elmúlt 9 év a főváros életében aranykornak tekinthető Orbán Viktor szerint. „Nekünk Budapest olyan, mint a zsidóknak Jeruzsálem: egy van belőle, egyszer egy életben minden magyarnak el kell jönnie ide. De ahhoz, hogy Budapest valóban a nemzet fővárosa legyen, fejlesztések kellenek” – részletezte.
„Most, hogy visszajöttek a baloldali képviselők, más szempontokat képviselnek, mint Tarlós István, és ezért más fejlesztéseket szeretnének. Nem kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy egy rosszízű marakodás alakuljon ki Budapesten.
Sok fájdalmas dolgot kellett lehúznom a listáról, nem volt kellemes ez a délelőtt, álmokat kellett feladni.
A Liget-projekt például jelenleg az egész világ – és ebben nincs túlzás – legnagyobb kulturális fejlesztési programja, egyedülálló. Ezt megakasztották – derékba még nem törték -, a Magyar Tudomány és Innováció Háza és a Nemzeti Galéria, valmint a Városligeti Színház terveit el kell felejtenünk” – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a Regnum Marianum templom – amit a kommunisták felrobbantottak – visszaépítése iránt nyitott volt a főpolgármester.
„Október 15-ig a nemzetközi atlétikai szövetséggel meg kell állapodni, vagyis a hónap végéig nem tudunk várni az atlétikai stadionról és a vb megrendezéséről szóló döntéssel. Az atlétika a magyar sporttörténelem 5. legsikeresebb sportága” – emlékeztetett.
Még a lehúzott ügyek közé besorolta Orbán Viktor azt is, hogy a XI. kerületi polgármester kijelentette, a kerületébe tervezett nagy budapesti szuperkórházat nem kérik. „Nem szeretném, ha a stadionstopból kórházstop lenne”.
